Mennyi vitaminra van szüksége az emberi szervezetnek?

A legtöbb vitamint századunk első évtizedeiben fedezték fel és tisztázták az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikat. Ennek ellenére még ma sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mennyi vitaminra is van szükségünk. Az életkortól, a testsúlytól és a fizikai állapottól függően találgatjuk mennyit kell bevinni a szervezetünkbe.

Valamelyik vitamin teljes hiányát avitaminózisnak, elégtelen mennyiségét hypovitaminózisnak nevezzük. A hypovitaminózis állapotot a túlzott diétázás, fogyókúra, koplalás vagy étvágytalanság, egyoldalú táplálkozás, különböző betegségek (pl. rosszindulatú daganatok, alkoholizmus), vagy felszívódási zavarok idézhetik elő.

A vitamin szükségletünket sok tényező befolyásolja. A szervezet igénye megnő: növekedés, fejlődés, terhesség esetén, fogyókúra alkalmával és időskorban is, sőt

sportolás, tartós nehéz fizikai vagy szellemi munkával való megterhelés esetén, fertőző betegségek után, lábadozás alatt szintén megnő a szervezet vitamin igénye.

A szenvedélybetegségben szenvedők (dohányosok, alkoholisták) számára az ajánlott napi értékek  két-háromszorosára van szüksége szervezetüknek, hogy  a káros hatásokat kicsit ellensúlyozná.

Tudhatjuk-e, hogy vitamin hiányunk van?

       Nehéz felismerni ma már, mert nem jelentkezik annyira drasztikusan, mint régen, gondoljunk csak a hajósokra. Viszont a panaszok alapján felismerhető a lappangó /látens/ vitaminhiány. Van amikor a helytelen étkezési szokás váltja ki, aminek a  rossz közérzet a következménye, akkor egy vitamin készítmény egy héten belül javulást eredményezhet.

A tüneteknek más okai is lehetnek, ilyen a vérszegénység vagy még nagyon sok más betegség. Ha ezek nem szűnnek a vitamin kúra után, feltétlen orvoshoz kell fordulni.

A vitaminok nagyon érzékeny vegyületek, könnyen lebomlanak fény, hő és nedvesség hatására. A vitamindús élelmiszerek feldolgozás hatására is vitamin mentessé válhatnak. A legbomlékonyabb a C-vitamin, szobahőmérsékleten tartva a zöldségféléket 2-3 nap alatt szinte a vitamintartalom nagy része eltűnik.

A táplálkozás kismértékű, folyamatos kiegészítése vitaminkészítményekkel az egészség megőrzése érdekében szükséges.

Szedésükkel sok betegséget előzhetünk meg, arra viszont vigyázzunk, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget.

Miben mennyi vitamin van?

A C-vitamin (aszkorbinsav) napi beviteli ajánlása: 90 mg. Megtalálható: a savanyú káposzta igazi C-vitamin bomba, főleg nyersen fogyasztva, de a zöldpaprika, brokkoli, káposzta, narancs, mandarin, grape-fruit és a kiwi is sok C-vitamint tartalmaz.

A B-vitamin-csoport közül pl. a B2-ből (riboflavin) a napi szükséglet: 1,3-1,6 mg. Forrása: egy adag gabonapehely egy felnőtt napi szükségletének akár a felét is fedezheti. Egyetlen tojás: a szükséges mennyiség egyötödét, két szelet sovány marhasült: az egynegyedét tartalmazza.

B12-ből (kobalamin) a napi ajánlás 2 mikrogramm. Csak állati táplálékban található: máj, szív, vese, húsok, halak, tojás. Egy szelet fehér húsú hal vagy egy tojás már fedezi a napi szükségletet, de egy nagy adag vitaminozott gabonapehelyben vagy egy nagyobb bögre tejben is benne van a mennyiség fele.

Folsavból (folát): a napi ajánlás: 0,2-0,4mg. Megtalálhatók a : zöldségek és a gyümölcsök, belsőségek, élesztő, leveles zöldségekben. Az átlagos étrendben a zöldségekből és a gyümölcsökből a teljes folsav bevitel mintegy !§%-a származik

Hogyan tudják az antioxidánsok lassítani az öregedést?

Biztos sokan hallották már: a szervezetben felhalmozódott felesleges szabad gyökök károsíthatják a sejteket, viszont az antioxidáns bevitelével ezt a negatív folyamatot megakadályozhatjuk.

Rendben, de hogyan is tehetjük ezt meg?

A növényi táplálékokban /zöldségek, gyümölcsök/ jelenlévő antioxidánsok az utóbbi évtizedekben  egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, mivel kiderült, hogy az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek. Az antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:

  • Azok amiket a szervezet termelhet /pl.: enzimek, kéntartalmú vegyületek/,
  • Azok, amelyekhez a szervezet a táplálék révén jut hozzá /pl.: vitaminok, ásványi anyagok/.

Ha ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem nő a kedvező hatás, ha az antioxidánsokat az étrendi dózist többszörösen meghaladó  mennyiségben adják. Ezért is ajánlatos az étrendkiegészítők szedésekor szakember tanácsát kérni.

Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi-anyagok és egyéb anyagok. Legjelentősebbek: az E-vitamin, C-vitamin, béta-karotin, szelén, mikroelemek/magnézium, cink, mangán, réz/, kéntartalmú vegyületek, élelmiszeripari adalékként felhasznált antioxidánsok, flavonoidok.

Spirulina, a fehérjedús táptananyag forrás

A világon létező táplálékok között a Spirulina kékeszöld alga rendelkezik a legmagasabb természetes fehérje tartalommal.

Míg a tojás 13%, a sertéshús 17%, a csirke és marhahús 21%, a sajt pedig 26% fehérjét tartalmaz, addig ugyanez az érték a Spirulina esetében 68%, ami ráadásul növényi eredetű fehérje és ezért jóval könnyebben emészthető! Az extra magas fehérje tartalmán túl jelentős mennyiségben található benne B12 vitamin, Bétakarotin /tízszer több, mint a sárgarépában/ ezenkívül ásványi anyagok, nyomelemek és telítetlen zsírsavak.

Mindezeknek köszönhetően a Spirulina nagymértékben serkenti a sejtépítést, fokozza a regenerálódást, javítja a bőr rugalmasságát, segíti a vérképzést, lassítja az érelmeszesedést és erősíti az immunrendszert. Magas rost tartalma révén javítja az anyagcserét. Mivel a Spirulina bázikus hatású, így csökkenteni képes a szervezet esetleges savasságát, ami betegségek fellépésekor jellemző. Rendkívül magas tápanyagtartalma miatt kiválón alkalmazható fogyókúra vagy salaktalanítás idején. Ha a Spirulinát étkezés előtt félórával fogyasztjuk, a magas fehérjetartalom miatt jóllakottságérzet alakul ki,ami segít csökkenteni a napi felesleges kalória bevitelt.

Az ókori görög mitológia szerint a szépség és a szerelem istennője, Aphrodité egyedülálló szépségét, csillogó haját és ragyogóan selymes bőrét a tengervíznek és a benne rejlő kincseknek: a tengeri sónak, az iszapnak és az algáknak köszönhette. Azokon a helyeken, ahol rendszeres algafogyasztók élnek, az emberek kitűnő egészségnek örvendenek, és közülük kerülnek ki a hosszú élet rekorderei is. Földünkön ma 25 ezernél is több algafajta él: sós vízben fordulnak elő, vagy édesvíziek, más fajták a talajban, a növényeken vagy a sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makro algáktól a csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikro alga a Földünk legősibb élőlényei közé tartozó, spirál formájú kékes-zöld színű Spirulina Platensis is.

Fehérje az emberi szervezet legfontosabb alapköve

A fehérje az az építőkő, amelyből az élet, a jókedv és a teljesítmény áll. Az alacsony fehérje szint / mondjuk 6-7 gramm egy deci vérben / azt jelenti, hogy csak félgőzzel működünk. Ennek az a következménye, hogy instabil lesz a csontrendszer, gyenge lesz az izomzat, rossz lesz az immunrendszer, a labilis pszichéről és a kövérségről már nem is beszélve.

Az élet győztesei azok az emberek, akiknek magas a fehérje szintjük.

A fehérje létszükséglet az ember táplálékában, de nem maga a fehérje, hanem az építőkövei, az aminosavak kellenek. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, 22 féle aminosav létezik, ezek egyike a kéntartalmú L-cisztein. Magas kéntartalma révén segít közömbösíteni az anyagcsere folyamat káros melléktermékeit, a szabad gyököket, vagyis antioxidánsként védi és egészséges állapotban tartja a sejteket. A különféle sugárzások káros hatásaitól is óvja a sejteket. Erősíti a májat és az agyat a dohányzás okozta ártalmakkal és az alkoholfogyasztás ártalmaival szemben. Hozzájárul a felesleges testzsír lebontásához, az izomtömeg gyarapodásához. Eltávolítja a nyálkát a légzőszervekből. Különösen előnyös légzőszervi betegségek, hörghurut, arcüreggyulladás, stb. esetén, hisz elfolyósítja, feloldja a letapadt nyálkát, váladékot. Növeli a fehérvérsejtek aktivitását, tehát az immunrendszer hatékonyságát. Hasznos a máj méregtelenítő hatásának fokozásában és enyhíti az ízületek körüli gyulladásokat. Segít a bőr regenerálódásában, az új bőr képződésében. Sportolók számára különösen fontos, mert a belőle képződő anyag óvja az izmokat. /500 mg-os kapszula formájában kapható L-cisztein néven/.

A fehérjék részt vesznek az enzimek és hormonok felépítésében, szinte minden élet jelenségben meghatározó szerepet töltenek be. A bevitt táplálékban alkotórészként  kb. 20 aminosav található, amiből a szervezet létrehozza saját fehérjéit. Vannak viszont eszenciális aminosavak, amiket a szervezet nem képes előállítani, tehát teljes mértékben a bevitt élelmiszerekből, táplálék kiegészítőkből kell biztosítani a szükséges mennyiséget. A fehérje szükséglet és annak minősége az életkortól függően alakul. A csecsemőkori 1,6g/testsúlykg/ naptól később lecsökken 0,7g/testsúlykg/nap értékig, amit természetesen különböző tényezők /pl. terhesség/ is befolyásolnak. Viszont a túl sok fehérje bevitelnél a szervezet ilyenkor szabályosan lefárad, hisz a fehérjét igen magas energia igénnyel bontja. A haj szerkezeti felépítésében 98 %-ban fehérjék /aminosavak vesznek részt, így a haj állapota hűen tükrözi az elfogyasztott fehérje minőségét és mennyiségét. A rendszeres túlzott fehérje bevitel roncsolhatja a hajat. A vesék pufferolják a savas vegyületeket kalciummal, még mielőtt azok a vizelettel kiválasztódnának, amit a szervezet a hajból is pótol. Ugyanakkor, ha a magas fehérje bevitel még magas zsírtartalommal is párosul, igencsak megnő a hajhullás esélye.

Mivel az ún. eszenciális aminosavakat /pl. cisztin, metionin/ tartalmazó komplett fehérjékre van szüksége a hajunknak, a nem megfelelő táplálkozás /vegán vagy vegetáriánus étrend, éhezés fogyókúra/ elégtelen fehérje forrásnak bizonyul, ilyenkor a haj szerkezete roncsolódik, illetve az új hajszálak már eleve hiányos felépítésűek, rövidebb a növekedési és nyugvó szakasz, és felgyorsul a hanyatló szakasz a hajszálak életében. Ez fokozott hajhulláshoz vezet, nem ritka a napi 200-300 hajszál elvesztése sem, és késik a megfelelő minőségű utánpótlás.

A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelt ún. táplálkozási anamnézis felállítása után lehet optimálisan beállítani.

Hogyan emelhetjük a szervezetünk fehérje szintjét ? — hát  ahhoz 4 óránként meg kell ennünk egy adag sovány halat, szárnyast, sovány túrót, tatárhúst, vagy valamilyen hüvelyest.

Így a szervezet minden létfontosságú aminosavhoz hozzá jutna, vagyis azokhoz a fehérjékhez, amelyeket maga nem tudna megtermelni.

Aki képtelen négy óránként „eszegetni”, az mixeljen magának egy-egy fehérje koktélt. Az a fontos, hogy zsír nélküli fehérje legyen!, mert már a minimális zsírmennyiség is elegendő ahhoz, hogy lefékezze a szervezet fehérje felvételét.

Mire kell vigyázni az állati eredetű zsiradékok fogyasztásánál?

 

Az állati zsiradék minden grammja,- amit nem éget el az izomzat – sajnos lerakódik. Láthatóan a csípőn, hason, háton, láthatatlanul pedig az erek belső falán– ez érszűkülethez, majd szélütéshez, szívinfarktushoz vezet. Ráadásul a sok zsír csökkenti az intellektuális teljesítőképességet, szellemi frissességet.

Az agy sejtjei között finom kis csatornácskák, erek húzódnak. Ezeken keresztül áram folyik, ezt nevezzük gondolkodásnak. Ezeket a csatornákat eltömíti a zsír. Ha lassabban jönnek az ötleteink, ha tovább tart, míg kipattan az „Isteni szikra”, az annak a jele, hogy a gondolkodás csatornái eltömődtek.

 

Az állati eredetű zsírok fogyasztása ugyanakkor létszükséglet valahol ugyanis a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat egy részét csak ebből a forrásból tudjuk bejuttatni a szervezetünkbe. A lényeg ugyan az itt is, mint bármi másnál amit elfogyasztunk, a kiegyensúlyozott táplálkozás!

Aki tehát semennyi pénzért sem hajlandó lemondani a zsíros húsok fogyasztásáról, az jobban teszi, ha a szervezetébe jutott zsírt az utolsó cseppig elégeti és rostos élelmiszereket fogyaszt, hiszen ez is csökkenti a felszívódó zsír mennyiségét.

 

Ez megoldható napi 30 percnyi laza kocogással. Legjobb reggeli előtt, és olyan intenzitással, hogy a pulzus szám  140 alatt maradjon. Ha ezt tesszük, olyan izmokat és enzimeket képez a szervezet, amelyek elégetik a zsírt.

Állítólag a futás nem csak slankít, kreatívvá is tesz, – és ha ehhez még megfelelő mennyiségű fehérjéhez is jut a szervezet, akkor az aktivitás tovább fokozható.

Rostos élelmiszereknek pedig nem kell valami a hétköznapoktól teljesen elrugaszkodott ételekre gondolni, elég ha a sültjeink mellég gazdag paradicsom, paprika, uborka salátát eszünk!

 

Miért is fontos a Rostban gazdag táplálkozás

Az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen alapeleme a rostban gazdag táplálkozás.

 

De mik is azok a növényi rostok: növényi rostoknak nevezzük azokat az anyagokat amik a növények vázszerkezetét alkotják. Az elfogyasztásuk után az emberi szervezet nem képes megemészteni, ezáltal a bélcsatornán amikor keresztül áramlik alkalmas arra, hogy az ott lerakódott szennyeződéseket és zsírokat mint egy kéményseprű seprűje eltávolítsa onnan. Ilyen anyag például a növények vázszerkezetét alkotó cellulóz illetve a gombák vázszerkezetét alkotó kitin.

A mai kor emberének táplálkozása az ásványianyagok hiánya mellett legtöbbször rosthiányosnak tekinthető. Ennek oka, hogy ételeink eleve kevesebb növényi rostot tartalmaznak, ételeink a konyhatechnikai beavatkozások által túlkészítetté, azaz rostszegénnyé válnak.

Ennek tünetei enyhébb esetben csak emésztési rendellenességek, főleg székrekedés. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a rosthiányos táplálkozás tehető felelőssé például a vastagbélrák gyakoribb előfordulásában.

Miért is fontos a rostban gazdag táplálkozás? A rostok csökkentik a zsírok felszívódását a bélcsatornából, amely 10%-ot is elérhet, ezáltal hosszabb távon fogyást eredményeznek.

Az embernek a bélcsatornáját átmozgatja és a salakanyagokat és a lerakódott káros anyagokat a bélcsatornából kiürülése alatt eltávolítja a szervezetből.

Q10-KOENZIM (coq10, UBIKINON)

A Q10 részt vesz az élő sejtek energiaképzésében, így nemcsak az általános erőnlét megtartásában tölt be kulcs szerepet, hanem erélyes antioxidáns hatásánál fogva sok-sok betegség megelőzésére is hatással van.

A sejtek azaz az egész szervezet energiával való ellátásáért felel. Elengedhetetlen a biológiai folyamatok zavartalan működéséhez, az egészség fenntartásához.

30-35 éves korunkig a szervezet maga állítja elő a Q10 koenzimet a szükséges mennyiségben. Az öregedéssel párhuzamosan a mennyisége fokozatosan csökken, ritkán már fiatal korban is, főleg genetikai ok vagy étrendi hiba miatt, így pótlásra szorulunk belőle.

Vitaminhoz hasonló anyag, hasonlít az E-vitaminra, de még nála is erősebb antioxidáns. A Q10-koenzim tartja működésben a sejtek energia központjait, a mitokondriumokat, ahol a táplálék magas energiatartalmú „fűtőanyaggá”, adenozin-trifoszfát  (ATP) molekulává alakul át.

A Q10-koenzim hiányának jelei fáradékonyságban mutatkoznak meg, hiánya hajlamosíthat a krónikus szív és érrendszeri betegségek korai megjelenésére is. Az energia háztartás felborulása, szív és keringési elégtelenség, magas vérnyomás, más betegségek és működési rendellenességek alakulhatnak ki hiánya következtében. Már hiánynak számít az is, ha a Q10 normálisnak mondható mennyisége 25%-kal csökken.

A szívizom különféle megbetegedései (pl. cardiomyopathia) esetén éppúgy ajánlott, mint más szívbetegségekben. Szívinfarktuson átesett betegek tovább élhetnek, ha Q10-koenzimet is szednek, szedésével nő a szív munkavégző képessége, és mérhetően csökken a betegek hajlama az infarktusra.

Kutatások szerint a Q10 krónikus hiánya hajlamosít: szívelégtelenségre, koszorúér megbetegedésre és infarktus hajlamra, tehát nemcsak a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek okozhatják.

Kutatások arra utalnak, hogy erősíti az immunrendszert, védő hatása van a gyomorra és a nyombélre, elősegíti a nyombél fekély gyógyulását.

Jótékony hatásúnak tartják különféle allergiák, asztma és légúti megbetegedések, ezenkívül az agyműködés egyes rendellenességei esetén is. Hasznos lehet az öregedés folyamatának lassításában, cukorbetegségben és talán még fogínysorvadásban is.

A béta-blokkolót tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése esetén nagyobb fokú lehet a Q10 hiánya, ezért pótlása feltétlenül szükséges!

A Q10 szedés jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki.

Mára gyógyszeriparunknak sikerült kifejleszteni a szervezetünkben termelődő koenzim Q10-zel megegyező molekulákat, szedésével nem csökkentjük a saját termelődésű Q10 szintet és maradéktalanul képes felszívódni és hasznosulni, és még a megemelt adagokban sincs számottevő mellékhatása.

 

Fontos megjegyezni, hogy különböző autoimmun betegségeknél káros lehet illetve ronthat az állapotunkon, ilyen például a sclerosis multiplex. Az alkalmazása előtt mindenképpen beszéljen kezelő orvosával és vagy gyógyszerészével!

Folsav, a magzat védő vitamin

A folsav más néven a magzat védő vitamin, egy a vízben oldódó vitaminok közül, hívjuk még B9-nek vagy M vitaminnak is.

 

A legnagyobb szükséglete a várandós anyukáknak van erre a vitaminra. Ugyanis a várandósság, terhesség korai szakaszában a magzat gerincét, velőcsövének a lezárása csak ennek a vitaminnak a segítségével lehetséges.

Az alábbi esetekben is nagyon fontos még a folsav:

 

Vérszegénység

Folsav-felszívódási problémák esetén

Terhességben: a velőcső-záródási rendellenesség megelőzésére

Vesedializált betegeknél.

 

A folsav szükséglet elsődlegesen vashiányos állapotban növekszik meg!

 

A folsav szegény táplálkozás esetén az alábbi betegségek alakulhatnak ki:

 

  1. megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
  2. neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
  3. vegetatív zavarok
  4. pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység,depresszió; egyes kutatások kapcsolatot találtak a folsavhiány és az autizmus között is.

Vas, a vért és a szervezetet építő nyomelem

A vas nyomelem, vagyis szervezetünkben nagyon kis mennyiségben, nyomokban fordul elő, viszont nélküle nem képes működni a test, ezért az elhasznált, vagyis felhasznált vasat rendszeresen pótolni kell.

A vashiány ma az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon. A vashiány sok szervünket, szövetünket roncsolja. Károsodhat a hormonális rendszer, a tápcsatorna, kevésbé ellenálló a szervezet a fertőzésekkel szemben, körmünk töredezik, hajunk hullik, bőrünk nagyon száraz. A terheseknél nő a koraszülés gyakorisága, a kis súlyú csecsemők aránya, az újszülöttek halálozásának valószínűsége. A legveszélyeztetettebbek / a növekedés fokozott vasigénye miatt/ a gyerekek, /a menstruációs vérvesztés miatt/ a szülőképes korban lévő nők, a a/magzat vasszükséglete miatt/ a kismamák. Bajba kerülhet az ésszerűtlenül diétázó, a sportolást túlzásba vivő, a vegetáriánus, a szegénység vagy nemtörődömség miatt helytelenül táplálkozó és bizonyos krónikus beteg is.

Ki hinné, hogy nem a depresszió, hanem a vashiány tünetei: az alacsony teljesítőképesség, állandó fáradtságérzés, rossz közérzet, figyelmetlenség, aluszékonyság, kedvetlenség?

A vashiány és a vashiány következtében kialakuló vérszegénység főleg a nők hiánybetegsége, főleg azokat az asszonyokat sújtja, akikre talán a legnagyobb teher hárul, munka, háztartás, gyereknevelés, esetleg újabb terhesség. Sokszor ezzel a túlhajszoltsággal magyarázzuk a panaszainkat és ezért nem fordulunk orvoshoz.

A köztudattal ellentétben nem csak a fiatalabb, hanem az idősebb korban is előfordul a vashiány minden különösebb betegség nélkül. Ilyenkor már nagyon kevés vas is elegendő, hogy megszűnjön a vashiány, a multivitaminokban található vas is megszüntetheti a vashiány okozta vérszegénységet.

Ne feledjük, hogy ha a szervezet hiányt szenved vasban, vérszegénység alakul ki. Ilyenkor aluszékonyság, fáradékonyság, „fázósság”, idegesség, dekoncentráltság, reggeli fejfájás, csökkent teljesítőképesség, sápadtság, étvágytalanság léphet fel. Csökken a szervezet ellenálló képessége, a bőr szárazzá, érzékennyé válik, a haj hullik, töredezik. Ez a fontos ásványi anyag a sejtek növekedésében és szaporodásában, az oxigén ellátásában és raktározásában is fontos szerepet játszik.

A táplálékban található vasat csak kis mértékben hasznosítja a szervezet, az élelemmel bevitt adagnak csak egyhatoda szívódik fel. Érdemes figyelembe venni az étrend összeállításánál milyen élelmiszerek tartalmaznak vasat. Legtöbb vasat: a vörös húsok, a máj, állati belsőségek, a halak, spenót, lencse, fehérbab, petrezselyem, tojássárgája, kakaó, mandula, mogyoró, mák, szójaizolátum, a búzakorpa tartalmaznak, de sok található a bárány és lóhúsban, a friss csipkebogyóban, egyes sajtfélékben

Szervezetünk sokkal jobban hasznosítja az állati, mint a növényi eredetű vasat. Jobban felszívódik a vas, ha olyan zöldségeket fogyasztunk, amelyekben C-vitamin is van. /pl. káposzta, cékla, tök, citrom stb./.

A vashiányos vérszegénység vérvétellel diagnosztizálható, célszerű legalább évente elvégeztetni, főleg a nőknek és kisgyermekeknek, így megelőzhető a félrekezelés esélye. A gyerekeknél a súlyos vashiány testi-szellemi fejlődés elégtelenségét is okozhatja!

Férfiaknál krónikus betegségek, vérző fekély, rák okozhatja a vashiányt!

Króm, a fogyókúrák és a testépítés alapvető nyomeleme

A króm ásványi anyag, úgynevezett nyomelem, ami azt jelenti, hogy szervezetünkben nagyon kis mennyiségben található meg. Amelyről az 1950-es években derült ki, hogy szervezetünknek nagyon is szüksége van rá, számos funkciót lát el, pl. hozzájárul a cukornak a véráramból a sejtekbe történő szállításához is. Jelentős szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásában, emiatt sikeresen alkalmazható például cukorbetegek diétás kezelésének kiegészítésére. Emellett elősegíti az inzulin (vércukorszint-szabályozó) hormon termelődését és szintjének beállítását. Az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrát anyagcserének, ezenkívül segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk. A krómhiány instabil vércukorszintet eredményezhet és sok tünetet válthat ki, pl.: fáradékonyság, nyugtalanság, ingerlékenység, erős sóvárgás főleg édes ételek fogyasztása iránt.

Csak a legutóbbi időszak táplálkozástudományi kutatásai mutattak rá arra, hogy a krómnak szerepe van a testsúlyszabályozásban, és szedése, megfelelő diétával és kevés mozgással kiegészítve is fogyást eredményez. Amennyiben valaki túlsúllyal küszködik és ennek hátterében túlzott szénhidrát fogyasztás áll, akkor majdnem bizonyos, hogy szervezete krómhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy hántolatlan gabonaféleségeink, a húsfélék, a sörélesztő, a tojássárgája hasznos krómforrásnak tekinthető, mégis összességében táplálkozásunk krómhiányos, mivel a króm felszívódása viszonylag alacsony hatásfokú.

Megtalálható a kukoricaolajban, sörélesztőben, vörös húsokban, a baromfikban, kagylók és a rákokban.

Másik ok, hogy a krómforrásnak tekinthető zöldségfélék természetes krómtartalma is alacsony, amely a mezőgazdaság kemizálásának, ezenkívül a krómszegény talajnak is köszönhető.

A króm, mint életfontos nyomelem nemcsak a vércukorszint- szabályozás által fejt ki pozitív hatást, hanem az utóbbi időben derült ki, hogy hatással van a vérzsírok /koleszterin/ szintjére is.

A króm felszívódása, biológiai hasznosulása, sokkal jobb rost-készítményekkel kombinálva.

Előfordul, hogy evés után hirtelen jövő álmosság tör ránk, majd rövid idő után ismét éhesek leszünk? Folyamatosan éhesek vagyunk? Ezt valószínűleg a túlzott cukor és fehérliszt fogyasztásból fakadó erős vércukor ingadozás okozza. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét és folyamatosan stabilizálja a vércukorszintet. Hatásosan csökkenti a testzsírt és egyben növeli az izomtömeget is.

Az inulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatást a szénhidrát-anyagcserében.

Tehát a króm erősíti az inzulin hatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást. Jó hatással van az anyagcsere folyamatokra, azaz hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist. Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége.

A sportolók, különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére. Az aktív sporttevékenység után és az öregedési folyamattal párhuzamosan csökken a króm mennyisége a szervezetben.

Az élelmiszerek feldolgozása során a króm 80%-a „eltűnik” az élelmiszerekből.

Fokozódhatnak a krómhiányos állapotok azoknál, akik sok egyszerű cukrot pl. finomított kristálycukrot vagy szőlőcukrot fogyasztanak.

A króm pótlására a legalkalmasabb a biológiailag legaktívabb forma, a krómpikolinát, érdemes bevenni étkezés előtt kb. fél órával.

A kutatók szerint a 2-es típusú diabeteszeseknek jót tesz a szerveskróm-tartalmú étrend-kiegészítő szedése, mivel javítja az inzulin funkcióját, azaz befolyással van a cukoranyagcserére. Így a krómadagolás a vércukorszint stabilizálása révén a cukorbetegeknek, különösen a kezdeti szakaszban nagyon hasznos lehet, de nem helyettesíti az inzulin vagy az antidiabetikumok adagolását.  Ha a cukorbeteg krómot is szed szükség lehet a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére, azonban a króm szedése mellett sem szabad megfeledkezni az előírt diétáról.

Sportolóknál a króm szedése csökkenti a testzsír mennyiségét, és közben fokozza az izomtömeget.