Spirulina, a fehérjedús táptananyag forrás

A világon létező táplálékok között a Spirulina kékeszöld alga rendelkezik a legmagasabb természetes fehérje tartalommal.

Míg a tojás 13%, a sertéshús 17%, a csirke és marhahús 21%, a sajt pedig 26% fehérjét tartalmaz, addig ugyanez az érték a Spirulina esetében 68%, ami ráadásul növényi eredetű fehérje és ezért jóval könnyebben emészthető! Az extra magas fehérje tartalmán túl jelentős mennyiségben található benne B12 vitamin, Bétakarotin /tízszer több, mint a sárgarépában/ ezenkívül ásványi anyagok, nyomelemek és telítetlen zsírsavak.

Mindezeknek köszönhetően a Spirulina nagymértékben serkenti a sejtépítést, fokozza a regenerálódást, javítja a bőr rugalmasságát, segíti a vérképzést, lassítja az érelmeszesedést és erősíti az immunrendszert. Magas rost tartalma révén javítja az anyagcserét. Mivel a Spirulina bázikus hatású, így csökkenteni képes a szervezet esetleges savasságát, ami betegségek fellépésekor jellemző. Rendkívül magas tápanyagtartalma miatt kiválón alkalmazható fogyókúra vagy salaktalanítás idején. Ha a Spirulinát étkezés előtt félórával fogyasztjuk, a magas fehérjetartalom miatt jóllakottságérzet alakul ki,ami segít csökkenteni a napi felesleges kalória bevitelt.

Az ókori görög mitológia szerint a szépség és a szerelem istennője, Aphrodité egyedülálló szépségét, csillogó haját és ragyogóan selymes bőrét a tengervíznek és a benne rejlő kincseknek: a tengeri sónak, az iszapnak és az algáknak köszönhette. Azokon a helyeken, ahol rendszeres algafogyasztók élnek, az emberek kitűnő egészségnek örvendenek, és közülük kerülnek ki a hosszú élet rekorderei is. Földünkön ma 25 ezernél is több algafajta él: sós vízben fordulnak elő, vagy édesvíziek, más fajták a talajban, a növényeken vagy a sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makro algáktól a csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikro alga a Földünk legősibb élőlényei közé tartozó, spirál formájú kékes-zöld színű Spirulina Platensis is.

Q10-KOENZIM (coq10, UBIKINON)

A Q10 részt vesz az élő sejtek energiaképzésében, így nemcsak az általános erőnlét megtartásában tölt be kulcs szerepet, hanem erélyes antioxidáns hatásánál fogva sok-sok betegség megelőzésére is hatással van.

A sejtek azaz az egész szervezet energiával való ellátásáért felel. Elengedhetetlen a biológiai folyamatok zavartalan működéséhez, az egészség fenntartásához.

30-35 éves korunkig a szervezet maga állítja elő a Q10 koenzimet a szükséges mennyiségben. Az öregedéssel párhuzamosan a mennyisége fokozatosan csökken, ritkán már fiatal korban is, főleg genetikai ok vagy étrendi hiba miatt, így pótlásra szorulunk belőle.

Vitaminhoz hasonló anyag, hasonlít az E-vitaminra, de még nála is erősebb antioxidáns. A Q10-koenzim tartja működésben a sejtek energia központjait, a mitokondriumokat, ahol a táplálék magas energiatartalmú „fűtőanyaggá”, adenozin-trifoszfát  (ATP) molekulává alakul át.

A Q10-koenzim hiányának jelei fáradékonyságban mutatkoznak meg, hiánya hajlamosíthat a krónikus szív és érrendszeri betegségek korai megjelenésére is. Az energia háztartás felborulása, szív és keringési elégtelenség, magas vérnyomás, más betegségek és működési rendellenességek alakulhatnak ki hiánya következtében. Már hiánynak számít az is, ha a Q10 normálisnak mondható mennyisége 25%-kal csökken.

A szívizom különféle megbetegedései (pl. cardiomyopathia) esetén éppúgy ajánlott, mint más szívbetegségekben. Szívinfarktuson átesett betegek tovább élhetnek, ha Q10-koenzimet is szednek, szedésével nő a szív munkavégző képessége, és mérhetően csökken a betegek hajlama az infarktusra.

Kutatások szerint a Q10 krónikus hiánya hajlamosít: szívelégtelenségre, koszorúér megbetegedésre és infarktus hajlamra, tehát nemcsak a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek okozhatják.

Kutatások arra utalnak, hogy erősíti az immunrendszert, védő hatása van a gyomorra és a nyombélre, elősegíti a nyombél fekély gyógyulását.

Jótékony hatásúnak tartják különféle allergiák, asztma és légúti megbetegedések, ezenkívül az agyműködés egyes rendellenességei esetén is. Hasznos lehet az öregedés folyamatának lassításában, cukorbetegségben és talán még fogínysorvadásban is.

A béta-blokkolót tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése esetén nagyobb fokú lehet a Q10 hiánya, ezért pótlása feltétlenül szükséges!

A Q10 szedés jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki.

Mára gyógyszeriparunknak sikerült kifejleszteni a szervezetünkben termelődő koenzim Q10-zel megegyező molekulákat, szedésével nem csökkentjük a saját termelődésű Q10 szintet és maradéktalanul képes felszívódni és hasznosulni, és még a megemelt adagokban sincs számottevő mellékhatása.

 

Fontos megjegyezni, hogy különböző autoimmun betegségeknél káros lehet illetve ronthat az állapotunkon, ilyen például a sclerosis multiplex. Az alkalmazása előtt mindenképpen beszéljen kezelő orvosával és vagy gyógyszerészével!

Folsav, a magzat védő vitamin

A folsav más néven a magzat védő vitamin, egy a vízben oldódó vitaminok közül, hívjuk még B9-nek vagy M vitaminnak is.

 

A legnagyobb szükséglete a várandós anyukáknak van erre a vitaminra. Ugyanis a várandósság, terhesség korai szakaszában a magzat gerincét, velőcsövének a lezárása csak ennek a vitaminnak a segítségével lehetséges.

Az alábbi esetekben is nagyon fontos még a folsav:

 

Vérszegénység

Folsav-felszívódási problémák esetén

Terhességben: a velőcső-záródási rendellenesség megelőzésére

Vesedializált betegeknél.

 

A folsav szükséglet elsődlegesen vashiányos állapotban növekszik meg!

 

A folsav szegény táplálkozás esetén az alábbi betegségek alakulhatnak ki:

 

  1. megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
  2. neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
  3. vegetatív zavarok
  4. pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység,depresszió; egyes kutatások kapcsolatot találtak a folsavhiány és az autizmus között is.

Króm, a fogyókúrák és a testépítés alapvető nyomeleme

A króm ásványi anyag, úgynevezett nyomelem, ami azt jelenti, hogy szervezetünkben nagyon kis mennyiségben található meg. Amelyről az 1950-es években derült ki, hogy szervezetünknek nagyon is szüksége van rá, számos funkciót lát el, pl. hozzájárul a cukornak a véráramból a sejtekbe történő szállításához is. Jelentős szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásában, emiatt sikeresen alkalmazható például cukorbetegek diétás kezelésének kiegészítésére. Emellett elősegíti az inzulin (vércukorszint-szabályozó) hormon termelődését és szintjének beállítását. Az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrát anyagcserének, ezenkívül segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk. A krómhiány instabil vércukorszintet eredményezhet és sok tünetet válthat ki, pl.: fáradékonyság, nyugtalanság, ingerlékenység, erős sóvárgás főleg édes ételek fogyasztása iránt.

Csak a legutóbbi időszak táplálkozástudományi kutatásai mutattak rá arra, hogy a krómnak szerepe van a testsúlyszabályozásban, és szedése, megfelelő diétával és kevés mozgással kiegészítve is fogyást eredményez. Amennyiben valaki túlsúllyal küszködik és ennek hátterében túlzott szénhidrát fogyasztás áll, akkor majdnem bizonyos, hogy szervezete krómhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy hántolatlan gabonaféleségeink, a húsfélék, a sörélesztő, a tojássárgája hasznos krómforrásnak tekinthető, mégis összességében táplálkozásunk krómhiányos, mivel a króm felszívódása viszonylag alacsony hatásfokú.

Megtalálható a kukoricaolajban, sörélesztőben, vörös húsokban, a baromfikban, kagylók és a rákokban.

Másik ok, hogy a krómforrásnak tekinthető zöldségfélék természetes krómtartalma is alacsony, amely a mezőgazdaság kemizálásának, ezenkívül a krómszegény talajnak is köszönhető.

A króm, mint életfontos nyomelem nemcsak a vércukorszint- szabályozás által fejt ki pozitív hatást, hanem az utóbbi időben derült ki, hogy hatással van a vérzsírok /koleszterin/ szintjére is.

A króm felszívódása, biológiai hasznosulása, sokkal jobb rost-készítményekkel kombinálva.

Előfordul, hogy evés után hirtelen jövő álmosság tör ránk, majd rövid idő után ismét éhesek leszünk? Folyamatosan éhesek vagyunk? Ezt valószínűleg a túlzott cukor és fehérliszt fogyasztásból fakadó erős vércukor ingadozás okozza. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét és folyamatosan stabilizálja a vércukorszintet. Hatásosan csökkenti a testzsírt és egyben növeli az izomtömeget is.

Az inulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatást a szénhidrát-anyagcserében.

Tehát a króm erősíti az inzulin hatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást. Jó hatással van az anyagcsere folyamatokra, azaz hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist. Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége.

A sportolók, különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére. Az aktív sporttevékenység után és az öregedési folyamattal párhuzamosan csökken a króm mennyisége a szervezetben.

Az élelmiszerek feldolgozása során a króm 80%-a „eltűnik” az élelmiszerekből.

Fokozódhatnak a krómhiányos állapotok azoknál, akik sok egyszerű cukrot pl. finomított kristálycukrot vagy szőlőcukrot fogyasztanak.

A króm pótlására a legalkalmasabb a biológiailag legaktívabb forma, a krómpikolinát, érdemes bevenni étkezés előtt kb. fél órával.

A kutatók szerint a 2-es típusú diabeteszeseknek jót tesz a szerveskróm-tartalmú étrend-kiegészítő szedése, mivel javítja az inzulin funkcióját, azaz befolyással van a cukoranyagcserére. Így a krómadagolás a vércukorszint stabilizálása révén a cukorbetegeknek, különösen a kezdeti szakaszban nagyon hasznos lehet, de nem helyettesíti az inzulin vagy az antidiabetikumok adagolását.  Ha a cukorbeteg krómot is szed szükség lehet a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére, azonban a króm szedése mellett sem szabad megfeledkezni az előírt diétáról.

Sportolóknál a króm szedése csökkenti a testzsír mennyiségét, és közben fokozza az izomtömeget.

Cink hatása szexuális aktivitásra

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élőszervezet számára nélkülözhetetlen. A 19.sz. közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni  és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta.. Ezt az állapotot a cinkadás javította.

Szervezetünk 2-2,5 g cinket tartalmaz. A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cink tartalma is befolyásolja. Legnagyobb része /kb. 90 %-a/ az izomzatban és a csontrendszerben található.

A cink élettani hatása szerte ágazó, több, mint 70 enzim alkotóeleme. Alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is /az inzulin két láncát kapcsolja össze/. Jelenléte fontos az immunrendszer, az idegrendszer működéséhez. Az immunrendszer sejtjei gyakran osztódó, gyorsan szaporodó sejtek, hiszen így képesek felvenni a harcot a behatoló kórokozók ellen. A sejtek osztódásához, új sejtek képződéséhez a cink megléte nélkülözhetetlen. Cinkpótlás hatására a csökkent immunfunkciók rövid időn belül helyre állnak. A központi idegrendszerben különösen az agysejtek működéséhez nélkülözhetetlen a cink. Az ingerület- átvitelben fontos szerepet játszó speciális neuronokban /idegsejtekben/ található nagyobb mennyiségben. Fontos szerepe van még a szabadgyökök közömbösítésére specializálódott enzim működésében is.

Az enyhe cinkhiányra felhívhatja a figyelmet: a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.

Súlyos cink hiány esetén: csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az íz érzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenállóképessége, hasmenés jelentkezhet, bőr és haj elváltozások figyelhetők meg. Néha magatartás változás alakul ki, és csökkenhet a tanulási képesség. Gyermekkorban a cinkhiány törpe növést eredményezhet. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás fedezheti a szervezet cinkszükségletét.

A cink mikroelem, ami azt jelenti, hogy a napi szükséglet nem éri el a 100 mg-ot.

Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej, a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra , a hüvelyesek, az olajos- magvak, a zöldségek, stb.

A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát és a tejtermékek nagy kalciumtartalma. Az anyatejből származó cink nagyobb hányada hasznosul, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből származóé.

A cink igen kevéssé, és csak az ajánlott bevitelt lényegesen meghaladó mennyiségben toxikus. Túlzott bevitel, ami pl. galvánozott vasedények használatából eredhet, rézhiányhoz, vérszegénységhez vezethet, és gyomor-bélpanaszokat okozhat.

Magnézium a fáradság és a kimerültség elűzője

Magnézium hiánya „padlóra küldheti” az embert. Ha a lecsökkent szintet csak minimálisan megemeljük, már szárnyakat kapunk. Kilábalunk a fáradtságból, nem vagyunk idegesek, jó a kedvünk és csillapíthatatlan a tenni akarásunk

A magnézium ugyanis a belső nyugalom sója. Az idegek, az izomzat működéséért felelős, elősegíti az erek megfelelő tágulását, megszervezi a sejtek oxigénellátását. Szerveink, izmaink agyunk jobban működik. A magnézium természetes altatószer is. Olyan területen, ahol az ivóvíz sok magnéziumot tartalmaz, ott kevesebb a szívinfarktus.

Naponta 400 milligramm magnéziumra van szüksége a szervezetnek. Ehhez meg kellene enni 11 banánt, vagy 1 kiló sajtot, vagy 3 tábla csokoládét. Miután ez megoldhatatlan, mindenképp be kell vennünk valamilyen magnézium készítményt

A magnézium nyomán csodás változáson megy keresztül az ember, sajnos addig a túlzott állati zsiradék fogyasztása viszont bizony alaposan legyengít.

Kalcium a csontok erősítője

A kalcium, erősíti a csontot és a fogat, késlelteti a csontritkulást. Amire a megelőzés érdekében nagy szüksége van a testünknek, nem tud mindig teljesen beépülni. A felszívódást gátolhatják bizonyos anyagok, például a szervezetben lévő négymennyiségű zsír, a túladagolt rost, vagy az oxálsav, ami megtalálható a rebarbarában, spenótban és a csokoládéban. Felnőtteknél a kávé nem engedi teljesen felszívódni.

 

Kalciumban gazdag ételek:

Tej, tejtermékek: sajtok, ezeken belül is az ementáli típusúak, a juhsajt

Olajos magvak: például a mák, a mandula, a dió, a mogyoró

A vaj, a húsok, a tojás: D-vitaminban gazdag élelmiszerek

Gyümölcsök: banán, mazsola

Zöldségek: brokkoli, karfiol, kelkáposzta, sóska, fehérrépa.

 

 

 

Szelén, az antioxidánsok legfőbb ellensége

A szelén ásványi anyag, úgynevezett nyomelem, ami azt jelenti, hogy nagyon kis mennyiségben kerül be a szervezetbe. Egy átlagos európai étrendbe napi 40-50 mikrongrammnyi található, ami egy étrendi kiegészítővel megduplázható.

A rákos betegek szelén szintje 10-20 mikrogramm literenként. Az átlagember vére legalább 70 mikrogrammot tartalmaz. Annál a versenysportolónál, aki a győztes mosolyával ér a célba, ez az érték: 200.

Miért ilyen katasztrofálisak az értékeink?  Mert ételeink már nem azt tartalmazzák, mint 100 évvel ezelőtt. A monokultúrák és a savas eső kilúgozták a talajt. A felfokozott termelés, a műtrágyázás nem hagy elegendő időt az élelmiszer alapanyagoknak az egészséges fejlődésre. Pedig Isten minden olyat beleteremtett az élelmiszerekbe, amire szükségünk van az egészség, az életöröm szempontjából. Csak az alma 10 000 hatóanyagot tartalmaz!

Ha kívülről az emberek teljesen egészségesnek is tűnnek, ez nem jelenti azt, hogy minden sejtjük és szövetük is az.

A szelén részt vesz a szervezet komplex antioxidáns védelmi rendszerében, a glutation-peroxidáz (GSH-Px) nevű antioxidáns enzimre fejt ki, ezért az ízületi védelem szempontjából ez a támogatás tűnik hasznosnak. Ez az enzim főleg az ártalmas szabadgyökök semlegesítése révén fejti ki a hatását, ezzel tehát ellensúlyozza a sejthártyát pusztító tevékenységüket.

Tehát fontos antioxidáns, képes közömbösíteni a káros hatású szabadgyököket, lassítja a szövetek öregedését és keményebbé válását. Fontos szerepe van a férfi ivarszervek működésében, a férfiasság megtartásában, az immunrendszer hatékonyságának megőrzésében.

Védi a szívet, mivel gátolja a vérrögképződést, csökkenti a szívinfarktus és a szélütés kockázatát.

Fokozza a „jó” vagyis a HDL-koleszterin arányát a vérben és így csökkenti a „rossz” LDL-koleszterinét.

Ajánlott mindenkinek, aki szeretné megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagy a dohányzóknak, vagy már akik   átestek szívinfarktuson vagy szélütésen, hisz hiánya következtében kialakulhat szívizom-rendellenességek (különösen Keshan-betegség, vagyis a szelén hiánya miatt kialakuló szívizomelhalás), izomgyengeség, fáradtságérzet, a nemzőképességnek és az immunrendszer működésének a zavara.

Több vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus ízületi gyulladásban szenvedők vérében általában sokkal kevesebb a szelén, és mivel ez a nyomelem nagyon fontos a gyulladásos reakciók elleni védelemben, a szelén elégtelenség beindíthatja az ízületek  és az egyéb szövetek gyulladását is.

Tehát fontos antioxidáns, képes közömbösíteni a káros hatású szabadgyököket. Lassítja a szövetek öregedését, hozzájárul a rugalmasságuk megtartásához. Fontos a hasnyálmirigy egészséges működéséhez, a változáskorában levő nőknél enyhítheti a hőhullámokat, a rossz közérzetet. Csökkenti a haj őszülését, korpásodását.

Védelmet adhat egyes daganatos megbetegedésekkel szemben, mert közömbösíti néhány rákkeltő anyag (karcinogén) hatását.

Szelén adagolással megelőzhető a szürke hályog és a macula degeneráció (az ideghártya sárgafoltjának károsodása) is. Ez a két szembetegség a leggyakoribb oka az idős korban csökkenő látóképesség romlásának vagy a kialakuló vakságnak.

Szükséges a pajzsmirigyhez is, hisz a tiroxin pajzsmirigyhormon (T4) az aktívabb formává triozinná  (T3) alakításához közreműködik.

Az immunrendszerünk hatékonysága fokozásával a herpesz, az övsömör és a pikkelysömör vírusát is legyőzi, feltételezik a tudósok, hogy az AIDS-et kiváltó HIV-vírussal szemben is hatékony.

Benne van a szelén a szervezet szinte minden sejtjében, legnagyobb mennyiségben a vesében , a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.

De vannak szelénben gazdag táplálékforrások: például a máj, a vese, a hal, diófélék, brokkoli, hagyma, paradicsom, búzacsíra, búzakorpa, barnarizs, tonhal és a tenger gyümölcsei, szárnyasok húsa, vörös húsok.

Nagyfokú szelénhiány a terhesség alatt a magzat szívfejlődési rendellenességeihez vagy csecsemőnél esetleg a hirtelen halálhoz is vezethet.

A szelén hatását fokozhatjuk, ha E-vitaminnal vesszük be!