Mennyi vitaminra van szüksége az emberi szervezetnek?

A legtöbb vitamint századunk első évtizedeiben fedezték fel és tisztázták az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikat. Ennek ellenére még ma sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mennyi vitaminra is van szükségünk. Az életkortól, a testsúlytól és a fizikai állapottól függően találgatjuk mennyit kell bevinni a szervezetünkbe.

Valamelyik vitamin teljes hiányát avitaminózisnak, elégtelen mennyiségét hypovitaminózisnak nevezzük. A hypovitaminózis állapotot a túlzott diétázás, fogyókúra, koplalás vagy étvágytalanság, egyoldalú táplálkozás, különböző betegségek (pl. rosszindulatú daganatok, alkoholizmus), vagy felszívódási zavarok idézhetik elő.

A vitamin szükségletünket sok tényező befolyásolja. A szervezet igénye megnő: növekedés, fejlődés, terhesség esetén, fogyókúra alkalmával és időskorban is, sőt

sportolás, tartós nehéz fizikai vagy szellemi munkával való megterhelés esetén, fertőző betegségek után, lábadozás alatt szintén megnő a szervezet vitamin igénye.

A szenvedélybetegségben szenvedők (dohányosok, alkoholisták) számára az ajánlott napi értékek  két-háromszorosára van szüksége szervezetüknek, hogy  a káros hatásokat kicsit ellensúlyozná.

Tudhatjuk-e, hogy vitamin hiányunk van?

       Nehéz felismerni ma már, mert nem jelentkezik annyira drasztikusan, mint régen, gondoljunk csak a hajósokra. Viszont a panaszok alapján felismerhető a lappangó /látens/ vitaminhiány. Van amikor a helytelen étkezési szokás váltja ki, aminek a  rossz közérzet a következménye, akkor egy vitamin készítmény egy héten belül javulást eredményezhet.

A tüneteknek más okai is lehetnek, ilyen a vérszegénység vagy még nagyon sok más betegség. Ha ezek nem szűnnek a vitamin kúra után, feltétlen orvoshoz kell fordulni.

A vitaminok nagyon érzékeny vegyületek, könnyen lebomlanak fény, hő és nedvesség hatására. A vitamindús élelmiszerek feldolgozás hatására is vitamin mentessé válhatnak. A legbomlékonyabb a C-vitamin, szobahőmérsékleten tartva a zöldségféléket 2-3 nap alatt szinte a vitamintartalom nagy része eltűnik.

A táplálkozás kismértékű, folyamatos kiegészítése vitaminkészítményekkel az egészség megőrzése érdekében szükséges.

Szedésükkel sok betegséget előzhetünk meg, arra viszont vigyázzunk, hogy ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget.

Miben mennyi vitamin van?

A C-vitamin (aszkorbinsav) napi beviteli ajánlása: 90 mg. Megtalálható: a savanyú káposzta igazi C-vitamin bomba, főleg nyersen fogyasztva, de a zöldpaprika, brokkoli, káposzta, narancs, mandarin, grape-fruit és a kiwi is sok C-vitamint tartalmaz.

A B-vitamin-csoport közül pl. a B2-ből (riboflavin) a napi szükséglet: 1,3-1,6 mg. Forrása: egy adag gabonapehely egy felnőtt napi szükségletének akár a felét is fedezheti. Egyetlen tojás: a szükséges mennyiség egyötödét, két szelet sovány marhasült: az egynegyedét tartalmazza.

B12-ből (kobalamin) a napi ajánlás 2 mikrogramm. Csak állati táplálékban található: máj, szív, vese, húsok, halak, tojás. Egy szelet fehér húsú hal vagy egy tojás már fedezi a napi szükségletet, de egy nagy adag vitaminozott gabonapehelyben vagy egy nagyobb bögre tejben is benne van a mennyiség fele.

Folsavból (folát): a napi ajánlás: 0,2-0,4mg. Megtalálhatók a : zöldségek és a gyümölcsök, belsőségek, élesztő, leveles zöldségekben. Az átlagos étrendben a zöldségekből és a gyümölcsökből a teljes folsav bevitel mintegy !§%-a származik

Hogyan tudják az antioxidánsok lassítani az öregedést?

Biztos sokan hallották már: a szervezetben felhalmozódott felesleges szabad gyökök károsíthatják a sejteket, viszont az antioxidáns bevitelével ezt a negatív folyamatot megakadályozhatjuk.

Rendben, de hogyan is tehetjük ezt meg?

A növényi táplálékokban /zöldségek, gyümölcsök/ jelenlévő antioxidánsok az utóbbi évtizedekben  egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, mivel kiderült, hogy az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek. Az antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:

  • Azok amiket a szervezet termelhet /pl.: enzimek, kéntartalmú vegyületek/,
  • Azok, amelyekhez a szervezet a táplálék révén jut hozzá /pl.: vitaminok, ásványi anyagok/.

Ha ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem nő a kedvező hatás, ha az antioxidánsokat az étrendi dózist többszörösen meghaladó  mennyiségben adják. Ezért is ajánlatos az étrendkiegészítők szedésekor szakember tanácsát kérni.

Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi-anyagok és egyéb anyagok. Legjelentősebbek: az E-vitamin, C-vitamin, béta-karotin, szelén, mikroelemek/magnézium, cink, mangán, réz/, kéntartalmú vegyületek, élelmiszeripari adalékként felhasznált antioxidánsok, flavonoidok.

Mi a titka az egészséges életmódnak és az egészséges életnek?

Mi is a titka az egészséges életnek? – tesszük fel magunknak a kérdést.

A vizsgálatra küldő orvosok mindig csak a koleszterin-szintet, vércukrot és más hasonló rémisztő értékeket ellenőriztetik, kivéve, ha valaki olyan  „értékes” ember, mint pl. Hosszú Katinka. Az ő vérükben az orvos az örömértékeket is méri: teljesítmény-paraméter, vitaminok, hormonok. Ha valami hiányzik, azonnal utána töltik. Ez lenne az öröm-medicina?!

Tehát a fiatalság csak nagyon kis részben múlik a géneken. Sokkal fontosabb, hogy örömünket leljük az életben, ellenállóak legyünk a stresszel szemben, mozogjunk és jók legyenek a vérvizsgálat eredményei. Mert csak akkor érezzük jól magunkat, ha testünknek mind az összes sejtje / hetvenbillió/ megtalálja a megfelelő táplálékát–csak ekkor vagyunk képesek testi és szellemi teljesítményre. Ha csak egyetlen összetevő is hiányzik, már problémáink vannak.

Sem a vitaminokat, sem az ásványi anyagokat nem tudja a szervezet önmagában előállítani. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe. Az ásványi anyagok számos funkciót töltenek be. Egy-egy példa: a kalcium nagyon fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak, vas nélkül a vörösvértestek nem tudnának oxigént szállítani, az izmokban a magnézium és a kálium többek között az ingerek továbbításáért felelnek, magnézium nélkül legalább 350 anyagcsere-folyamat válna lehetetlenné. A pajzsmirigy működéséhez megfelelő mennyiségű jódra van szükség. A szervezet vízháztartásának a működéséhez elengedhetetlen a nátrium és a klór.

Az élet kezdete óta, mivel minden lényeges anyag az Őstengerből származik, az élő organizmusok vízben oldott anyagokat, mint pl. ásványi anyagokat és nyomelemeket hasznosítanak. A szervezet az oldott formában előforduló ásványi anyagokat jobban képes hasznosítani, mint azokat, amelyek a gyümölcsökből vagy zöldségekből származnak. Az ásványvizekben az ásványi anyagok oldott formában vannak jelen és ennek köszönhetően így biológiai rendelkezésre állásuk kiváló.

Jó az, ha az ember tudatosan választja ki az általa fogyasztani kívánt ásványvizet. A tehéntejre allergiásak esetében pl a kalciumban gazdag ásványvíz a megfelelő, vagy a fogyókúrások esetében, akik a kalória bevitelre nagyon odafigyelnek, akiknek a szervezete gyakran ásványi anyag hiányban szenved. Vagy pl. a magnézium, melyben a termő és szántóföldek magnézium szegénysége miatt nem igazán bővelkedünk, optimálisan pótolhatjuk anélkül, hogy rendszeresen különféle tablettákat kellene szednünk.