Mire kell vigyázni az állati eredetű zsiradékok fogyasztásánál?

 

Az állati zsiradék minden grammja,- amit nem éget el az izomzat – sajnos lerakódik. Láthatóan a csípőn, hason, háton, láthatatlanul pedig az erek belső falán– ez érszűkülethez, majd szélütéshez, szívinfarktushoz vezet. Ráadásul a sok zsír csökkenti az intellektuális teljesítőképességet, szellemi frissességet.

Az agy sejtjei között finom kis csatornácskák, erek húzódnak. Ezeken keresztül áram folyik, ezt nevezzük gondolkodásnak. Ezeket a csatornákat eltömíti a zsír. Ha lassabban jönnek az ötleteink, ha tovább tart, míg kipattan az „Isteni szikra”, az annak a jele, hogy a gondolkodás csatornái eltömődtek.

 

Az állati eredetű zsírok fogyasztása ugyanakkor létszükséglet valahol ugyanis a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat egy részét csak ebből a forrásból tudjuk bejuttatni a szervezetünkbe. A lényeg ugyan az itt is, mint bármi másnál amit elfogyasztunk, a kiegyensúlyozott táplálkozás!

Aki tehát semennyi pénzért sem hajlandó lemondani a zsíros húsok fogyasztásáról, az jobban teszi, ha a szervezetébe jutott zsírt az utolsó cseppig elégeti és rostos élelmiszereket fogyaszt, hiszen ez is csökkenti a felszívódó zsír mennyiségét.

 

Ez megoldható napi 30 percnyi laza kocogással. Legjobb reggeli előtt, és olyan intenzitással, hogy a pulzus szám  140 alatt maradjon. Ha ezt tesszük, olyan izmokat és enzimeket képez a szervezet, amelyek elégetik a zsírt.

Állítólag a futás nem csak slankít, kreatívvá is tesz, – és ha ehhez még megfelelő mennyiségű fehérjéhez is jut a szervezet, akkor az aktivitás tovább fokozható.

Rostos élelmiszereknek pedig nem kell valami a hétköznapoktól teljesen elrugaszkodott ételekre gondolni, elég ha a sültjeink mellég gazdag paradicsom, paprika, uborka salátát eszünk!