Hogyan tudják az antioxidánsok lassítani az öregedést?

Biztos sokan hallották már: a szervezetben felhalmozódott felesleges szabad gyökök károsíthatják a sejteket, viszont az antioxidáns bevitelével ezt a negatív folyamatot megakadályozhatjuk.

Rendben, de hogyan is tehetjük ezt meg?

A növényi táplálékokban /zöldségek, gyümölcsök/ jelenlévő antioxidánsok az utóbbi évtizedekben  egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, mivel kiderült, hogy az egészség megóvásában nélkülözhetetlenek. Az antioxidánsoknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:

  • Azok amiket a szervezet termelhet /pl.: enzimek, kéntartalmú vegyületek/,
  • Azok, amelyekhez a szervezet a táplálék révén jut hozzá /pl.: vitaminok, ásványi anyagok/.

Ha ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak jelen a szervezetben, akkor képesek kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem nő a kedvező hatás, ha az antioxidánsokat az étrendi dózist többszörösen meghaladó  mennyiségben adják. Ezért is ajánlatos az étrendkiegészítők szedésekor szakember tanácsát kérni.

Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi-anyagok és egyéb anyagok. Legjelentősebbek: az E-vitamin, C-vitamin, béta-karotin, szelén, mikroelemek/magnézium, cink, mangán, réz/, kéntartalmú vegyületek, élelmiszeripari adalékként felhasznált antioxidánsok, flavonoidok.

Omega 3 és 6, az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen zsírsavak

A közismert esszenciális tápanyagok mellett létezek olyan, kevéssé ismert, de ugyancsak létfontosságú anyagok, amiket csak külső forrásból tudunk pótolni. Ilyenek az omega-3 telítetlen zsírsavak is, amik természetes formában hozzáférhetők a hideg tengeri halakban, és azok zsírjából kivonva.

A többszörösen telítetlen zsírsavak hiánya egész sor betegség kialakulásáért felelős, mint pl. a szív és érrendszeri betegségek, magas koleszterinszint kialakulása, egyes idegrendszeri megbetegedések /pl. Alzheimer kór, depresszió/, kisgyermekek diszlexiája, pikkelysömör, ekcéma, ízületi gyulladás.

Az omega-3 zsírsavaknak a szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében játszott kedvezőszerepe különféle hatásokon keresztül érvényesül.

Ilyenek többek között a koleszterin és a triglicerid-csökkentő hatás.

Az omega-3 zsírsavakból képződő bioaktív anyagok befolyásolják:

  • a gyulladásos folyamatokat
  • a véralvadást
  • az érfal tónusát.

A bioaktív anyagok ezenkívül gyulladáscsökkentő, antithrombotikus, véralvadást csökkentő, vér-viszkozitást növelő, valamint az érbelhártyát védő hatásúak. Mérséklik az étkezést követő vérzsírszint emelkedést is.

Az érelmeszesedés megelőzését halolaj készítményekkel sok jól alátámasztott laboratóriumi és klinikai vizsgálat igazolja szerte a világon. Két fő komponensük, az EPA és a DHA egymásba átalakulni képes vegyületek, melyek csökkentik a vérlemezkék összetapadási hajlamát, meghosszabbítják a véralvadási időt, elősegítik az érfal tágulását, és így csökkentik a magas vérnyomást, ezenkívül a vér triglicerid szintjét. Ezek a tényezők együttesen jelentik a védelmet a szívinfarktus és a trombózis veszélyével szemben.

A többszörösen telítetlen zsírsavak közül a növényi eredetű omega-6 zsírsavakat a főzéshez használt olajokkal és margarinokkal sokan már megfelelő mennyiségben fogyasztják. Ugyanilyen fontos azonban ezek egyensúlya az omega-3 zsírsavakkal. Tehát aki már áttért az állati zsiradékról a növényi olajokra, de nem fogyaszt kellő mennyiségben halat, megbontja az egyensúlyt, ezért nem mondhat le a halolaj készítmények fogyasztásáról. Az édesvízi halak olaja, sajnos nem tartalmaz megfelelő koncentrációban omega-3 zsírsavakat.

Ugyanez érvényes, ha valaki bármely szív és érrendszeri rizikócsoportba tartozik, pl. túlsúlyos, magas vérnyomás betegségben szenved, illetve fogamzásgátlót vagy más gyógyszert szed, ami  trombózis kialakulására hajlamosít.

Ezért fontos tudni, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint a magyar nők EPA és DHA ellátottsága elégtelen.

Spirulina, a fehérjedús táptananyag forrás

A világon létező táplálékok között a Spirulina kékeszöld alga rendelkezik a legmagasabb természetes fehérje tartalommal.

Míg a tojás 13%, a sertéshús 17%, a csirke és marhahús 21%, a sajt pedig 26% fehérjét tartalmaz, addig ugyanez az érték a Spirulina esetében 68%, ami ráadásul növényi eredetű fehérje és ezért jóval könnyebben emészthető! Az extra magas fehérje tartalmán túl jelentős mennyiségben található benne B12 vitamin, Bétakarotin /tízszer több, mint a sárgarépában/ ezenkívül ásványi anyagok, nyomelemek és telítetlen zsírsavak.

Mindezeknek köszönhetően a Spirulina nagymértékben serkenti a sejtépítést, fokozza a regenerálódást, javítja a bőr rugalmasságát, segíti a vérképzést, lassítja az érelmeszesedést és erősíti az immunrendszert. Magas rost tartalma révén javítja az anyagcserét. Mivel a Spirulina bázikus hatású, így csökkenteni képes a szervezet esetleges savasságát, ami betegségek fellépésekor jellemző. Rendkívül magas tápanyagtartalma miatt kiválón alkalmazható fogyókúra vagy salaktalanítás idején. Ha a Spirulinát étkezés előtt félórával fogyasztjuk, a magas fehérjetartalom miatt jóllakottságérzet alakul ki,ami segít csökkenteni a napi felesleges kalória bevitelt.

Az ókori görög mitológia szerint a szépség és a szerelem istennője, Aphrodité egyedülálló szépségét, csillogó haját és ragyogóan selymes bőrét a tengervíznek és a benne rejlő kincseknek: a tengeri sónak, az iszapnak és az algáknak köszönhette. Azokon a helyeken, ahol rendszeres algafogyasztók élnek, az emberek kitűnő egészségnek örvendenek, és közülük kerülnek ki a hosszú élet rekorderei is. Földünkön ma 25 ezernél is több algafajta él: sós vízben fordulnak elő, vagy édesvíziek, más fajták a talajban, a növényeken vagy a sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makro algáktól a csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikro alga a Földünk legősibb élőlényei közé tartozó, spirál formájú kékes-zöld színű Spirulina Platensis is.

Mire kell vigyázni az állati eredetű zsiradékok fogyasztásánál?

 

Az állati zsiradék minden grammja,- amit nem éget el az izomzat – sajnos lerakódik. Láthatóan a csípőn, hason, háton, láthatatlanul pedig az erek belső falán– ez érszűkülethez, majd szélütéshez, szívinfarktushoz vezet. Ráadásul a sok zsír csökkenti az intellektuális teljesítőképességet, szellemi frissességet.

Az agy sejtjei között finom kis csatornácskák, erek húzódnak. Ezeken keresztül áram folyik, ezt nevezzük gondolkodásnak. Ezeket a csatornákat eltömíti a zsír. Ha lassabban jönnek az ötleteink, ha tovább tart, míg kipattan az „Isteni szikra”, az annak a jele, hogy a gondolkodás csatornái eltömődtek.

 

Az állati eredetű zsírok fogyasztása ugyanakkor létszükséglet valahol ugyanis a szervezet számára szükséges esszenciális zsírsavakat egy részét csak ebből a forrásból tudjuk bejuttatni a szervezetünkbe. A lényeg ugyan az itt is, mint bármi másnál amit elfogyasztunk, a kiegyensúlyozott táplálkozás!

Aki tehát semennyi pénzért sem hajlandó lemondani a zsíros húsok fogyasztásáról, az jobban teszi, ha a szervezetébe jutott zsírt az utolsó cseppig elégeti és rostos élelmiszereket fogyaszt, hiszen ez is csökkenti a felszívódó zsír mennyiségét.

 

Ez megoldható napi 30 percnyi laza kocogással. Legjobb reggeli előtt, és olyan intenzitással, hogy a pulzus szám  140 alatt maradjon. Ha ezt tesszük, olyan izmokat és enzimeket képez a szervezet, amelyek elégetik a zsírt.

Állítólag a futás nem csak slankít, kreatívvá is tesz, – és ha ehhez még megfelelő mennyiségű fehérjéhez is jut a szervezet, akkor az aktivitás tovább fokozható.

Rostos élelmiszereknek pedig nem kell valami a hétköznapoktól teljesen elrugaszkodott ételekre gondolni, elég ha a sültjeink mellég gazdag paradicsom, paprika, uborka salátát eszünk!

 

Mi a titka az egészséges életmódnak és az egészséges életnek?

Mi is a titka az egészséges életnek? – tesszük fel magunknak a kérdést.

A vizsgálatra küldő orvosok mindig csak a koleszterin-szintet, vércukrot és más hasonló rémisztő értékeket ellenőriztetik, kivéve, ha valaki olyan  „értékes” ember, mint pl. Hosszú Katinka. Az ő vérükben az orvos az örömértékeket is méri: teljesítmény-paraméter, vitaminok, hormonok. Ha valami hiányzik, azonnal utána töltik. Ez lenne az öröm-medicina?!

Tehát a fiatalság csak nagyon kis részben múlik a géneken. Sokkal fontosabb, hogy örömünket leljük az életben, ellenállóak legyünk a stresszel szemben, mozogjunk és jók legyenek a vérvizsgálat eredményei. Mert csak akkor érezzük jól magunkat, ha testünknek mind az összes sejtje / hetvenbillió/ megtalálja a megfelelő táplálékát–csak ekkor vagyunk képesek testi és szellemi teljesítményre. Ha csak egyetlen összetevő is hiányzik, már problémáink vannak.

Sem a vitaminokat, sem az ásványi anyagokat nem tudja a szervezet önmagában előállítani. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe. Az ásványi anyagok számos funkciót töltenek be. Egy-egy példa: a kalcium nagyon fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak, vas nélkül a vörösvértestek nem tudnának oxigént szállítani, az izmokban a magnézium és a kálium többek között az ingerek továbbításáért felelnek, magnézium nélkül legalább 350 anyagcsere-folyamat válna lehetetlenné. A pajzsmirigy működéséhez megfelelő mennyiségű jódra van szükség. A szervezet vízháztartásának a működéséhez elengedhetetlen a nátrium és a klór.

Az élet kezdete óta, mivel minden lényeges anyag az Őstengerből származik, az élő organizmusok vízben oldott anyagokat, mint pl. ásványi anyagokat és nyomelemeket hasznosítanak. A szervezet az oldott formában előforduló ásványi anyagokat jobban képes hasznosítani, mint azokat, amelyek a gyümölcsökből vagy zöldségekből származnak. Az ásványvizekben az ásványi anyagok oldott formában vannak jelen és ennek köszönhetően így biológiai rendelkezésre állásuk kiváló.

Jó az, ha az ember tudatosan választja ki az általa fogyasztani kívánt ásványvizet. A tehéntejre allergiásak esetében pl a kalciumban gazdag ásványvíz a megfelelő, vagy a fogyókúrások esetében, akik a kalória bevitelre nagyon odafigyelnek, akiknek a szervezete gyakran ásványi anyag hiányban szenved. Vagy pl. a magnézium, melyben a termő és szántóföldek magnézium szegénysége miatt nem igazán bővelkedünk, optimálisan pótolhatjuk anélkül, hogy rendszeresen különféle tablettákat kellene szednünk.

Mangán az enzimek önindítókulcsa

A mangán sok enzim működésének beindításához nélkülözhetetlen, más enzimeknek pedig a létrehozásához szükséges ásványi anyag.

Ilyen enzim a szuperoxid-diszmutáz is, amely a káros szabad gyökök felbontásával megelőzi a szívinfarktust és bizonyos típusú rákos folyamatok kialakulását.

Mangánra van szükség a fehérjedús táplálékok hasznosításához, ezenkívül a nemi hormonok termeléséhez is. Szerepet játszik az idegek zavartalan működésének fenntartásában, az ízületek síkosításában, az egészséges csontozat kifejlődésében, ezenkívül az anyagcsere sebességét szabályozó pajzsmirigyhormonok előállításában.

Segíthet  visszatérő szédülések leküzdésében, illetve a koncentráló és emlékező képesség javításában

Cink hatása szexuális aktivitásra

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élőszervezet számára nélkülözhetetlen. A 19.sz. közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni  és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta.. Ezt az állapotot a cinkadás javította.

Szervezetünk 2-2,5 g cinket tartalmaz. A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cink tartalma is befolyásolja. Legnagyobb része /kb. 90 %-a/ az izomzatban és a csontrendszerben található.

A cink élettani hatása szerte ágazó, több, mint 70 enzim alkotóeleme. Alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is /az inzulin két láncát kapcsolja össze/. Jelenléte fontos az immunrendszer, az idegrendszer működéséhez. Az immunrendszer sejtjei gyakran osztódó, gyorsan szaporodó sejtek, hiszen így képesek felvenni a harcot a behatoló kórokozók ellen. A sejtek osztódásához, új sejtek képződéséhez a cink megléte nélkülözhetetlen. Cinkpótlás hatására a csökkent immunfunkciók rövid időn belül helyre állnak. A központi idegrendszerben különösen az agysejtek működéséhez nélkülözhetetlen a cink. Az ingerület- átvitelben fontos szerepet játszó speciális neuronokban /idegsejtekben/ található nagyobb mennyiségben. Fontos szerepe van még a szabadgyökök közömbösítésére specializálódott enzim működésében is.

Az enyhe cinkhiányra felhívhatja a figyelmet: a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.

Súlyos cink hiány esetén: csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az íz érzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenállóképessége, hasmenés jelentkezhet, bőr és haj elváltozások figyelhetők meg. Néha magatartás változás alakul ki, és csökkenhet a tanulási képesség. Gyermekkorban a cinkhiány törpe növést eredményezhet. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás fedezheti a szervezet cinkszükségletét.

A cink mikroelem, ami azt jelenti, hogy a napi szükséglet nem éri el a 100 mg-ot.

Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej, a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra , a hüvelyesek, az olajos- magvak, a zöldségek, stb.

A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát és a tejtermékek nagy kalciumtartalma. Az anyatejből származó cink nagyobb hányada hasznosul, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből származóé.

A cink igen kevéssé, és csak az ajánlott bevitelt lényegesen meghaladó mennyiségben toxikus. Túlzott bevitel, ami pl. galvánozott vasedények használatából eredhet, rézhiányhoz, vérszegénységhez vezethet, és gyomor-bélpanaszokat okozhat.

Magnézium a fáradság és a kimerültség elűzője

Magnézium hiánya „padlóra küldheti” az embert. Ha a lecsökkent szintet csak minimálisan megemeljük, már szárnyakat kapunk. Kilábalunk a fáradtságból, nem vagyunk idegesek, jó a kedvünk és csillapíthatatlan a tenni akarásunk

A magnézium ugyanis a belső nyugalom sója. Az idegek, az izomzat működéséért felelős, elősegíti az erek megfelelő tágulását, megszervezi a sejtek oxigénellátását. Szerveink, izmaink agyunk jobban működik. A magnézium természetes altatószer is. Olyan területen, ahol az ivóvíz sok magnéziumot tartalmaz, ott kevesebb a szívinfarktus.

Naponta 400 milligramm magnéziumra van szüksége a szervezetnek. Ehhez meg kellene enni 11 banánt, vagy 1 kiló sajtot, vagy 3 tábla csokoládét. Miután ez megoldhatatlan, mindenképp be kell vennünk valamilyen magnézium készítményt

A magnézium nyomán csodás változáson megy keresztül az ember, sajnos addig a túlzott állati zsiradék fogyasztása viszont bizony alaposan legyengít.

Szelén, az antioxidánsok legfőbb ellensége

A szelén ásványi anyag, úgynevezett nyomelem, ami azt jelenti, hogy nagyon kis mennyiségben kerül be a szervezetbe. Egy átlagos európai étrendbe napi 40-50 mikrongrammnyi található, ami egy étrendi kiegészítővel megduplázható.

A rákos betegek szelén szintje 10-20 mikrogramm literenként. Az átlagember vére legalább 70 mikrogrammot tartalmaz. Annál a versenysportolónál, aki a győztes mosolyával ér a célba, ez az érték: 200.

Miért ilyen katasztrofálisak az értékeink?  Mert ételeink már nem azt tartalmazzák, mint 100 évvel ezelőtt. A monokultúrák és a savas eső kilúgozták a talajt. A felfokozott termelés, a műtrágyázás nem hagy elegendő időt az élelmiszer alapanyagoknak az egészséges fejlődésre. Pedig Isten minden olyat beleteremtett az élelmiszerekbe, amire szükségünk van az egészség, az életöröm szempontjából. Csak az alma 10 000 hatóanyagot tartalmaz!

Ha kívülről az emberek teljesen egészségesnek is tűnnek, ez nem jelenti azt, hogy minden sejtjük és szövetük is az.

A szelén részt vesz a szervezet komplex antioxidáns védelmi rendszerében, a glutation-peroxidáz (GSH-Px) nevű antioxidáns enzimre fejt ki, ezért az ízületi védelem szempontjából ez a támogatás tűnik hasznosnak. Ez az enzim főleg az ártalmas szabadgyökök semlegesítése révén fejti ki a hatását, ezzel tehát ellensúlyozza a sejthártyát pusztító tevékenységüket.

Tehát fontos antioxidáns, képes közömbösíteni a káros hatású szabadgyököket, lassítja a szövetek öregedését és keményebbé válását. Fontos szerepe van a férfi ivarszervek működésében, a férfiasság megtartásában, az immunrendszer hatékonyságának megőrzésében.

Védi a szívet, mivel gátolja a vérrögképződést, csökkenti a szívinfarktus és a szélütés kockázatát.

Fokozza a „jó” vagyis a HDL-koleszterin arányát a vérben és így csökkenti a „rossz” LDL-koleszterinét.

Ajánlott mindenkinek, aki szeretné megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagy a dohányzóknak, vagy már akik   átestek szívinfarktuson vagy szélütésen, hisz hiánya következtében kialakulhat szívizom-rendellenességek (különösen Keshan-betegség, vagyis a szelén hiánya miatt kialakuló szívizomelhalás), izomgyengeség, fáradtságérzet, a nemzőképességnek és az immunrendszer működésének a zavara.

Több vizsgálat kimutatta, hogy a krónikus ízületi gyulladásban szenvedők vérében általában sokkal kevesebb a szelén, és mivel ez a nyomelem nagyon fontos a gyulladásos reakciók elleni védelemben, a szelén elégtelenség beindíthatja az ízületek  és az egyéb szövetek gyulladását is.

Tehát fontos antioxidáns, képes közömbösíteni a káros hatású szabadgyököket. Lassítja a szövetek öregedését, hozzájárul a rugalmasságuk megtartásához. Fontos a hasnyálmirigy egészséges működéséhez, a változáskorában levő nőknél enyhítheti a hőhullámokat, a rossz közérzetet. Csökkenti a haj őszülését, korpásodását.

Védelmet adhat egyes daganatos megbetegedésekkel szemben, mert közömbösíti néhány rákkeltő anyag (karcinogén) hatását.

Szelén adagolással megelőzhető a szürke hályog és a macula degeneráció (az ideghártya sárgafoltjának károsodása) is. Ez a két szembetegség a leggyakoribb oka az idős korban csökkenő látóképesség romlásának vagy a kialakuló vakságnak.

Szükséges a pajzsmirigyhez is, hisz a tiroxin pajzsmirigyhormon (T4) az aktívabb formává triozinná  (T3) alakításához közreműködik.

Az immunrendszerünk hatékonysága fokozásával a herpesz, az övsömör és a pikkelysömör vírusát is legyőzi, feltételezik a tudósok, hogy az AIDS-et kiváltó HIV-vírussal szemben is hatékony.

Benne van a szelén a szervezet szinte minden sejtjében, legnagyobb mennyiségben a vesében , a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.

De vannak szelénben gazdag táplálékforrások: például a máj, a vese, a hal, diófélék, brokkoli, hagyma, paradicsom, búzacsíra, búzakorpa, barnarizs, tonhal és a tenger gyümölcsei, szárnyasok húsa, vörös húsok.

Nagyfokú szelénhiány a terhesség alatt a magzat szívfejlődési rendellenességeihez vagy csecsemőnél esetleg a hirtelen halálhoz is vezethet.

A szelén hatását fokozhatjuk, ha E-vitaminnal vesszük be!