Vas, a vért és a szervezetet építő nyomelem

A vas nyomelem, vagyis szervezetünkben nagyon kis mennyiségben, nyomokban fordul elő, viszont nélküle nem képes működni a test, ezért az elhasznált, vagyis felhasznált vasat rendszeresen pótolni kell.

A vashiány ma az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon. A vashiány sok szervünket, szövetünket roncsolja. Károsodhat a hormonális rendszer, a tápcsatorna, kevésbé ellenálló a szervezet a fertőzésekkel szemben, körmünk töredezik, hajunk hullik, bőrünk nagyon száraz. A terheseknél nő a koraszülés gyakorisága, a kis súlyú csecsemők aránya, az újszülöttek halálozásának valószínűsége. A legveszélyeztetettebbek / a növekedés fokozott vasigénye miatt/ a gyerekek, /a menstruációs vérvesztés miatt/ a szülőképes korban lévő nők, a a/magzat vasszükséglete miatt/ a kismamák. Bajba kerülhet az ésszerűtlenül diétázó, a sportolást túlzásba vivő, a vegetáriánus, a szegénység vagy nemtörődömség miatt helytelenül táplálkozó és bizonyos krónikus beteg is.

Ki hinné, hogy nem a depresszió, hanem a vashiány tünetei: az alacsony teljesítőképesség, állandó fáradtságérzés, rossz közérzet, figyelmetlenség, aluszékonyság, kedvetlenség?

A vashiány és a vashiány következtében kialakuló vérszegénység főleg a nők hiánybetegsége, főleg azokat az asszonyokat sújtja, akikre talán a legnagyobb teher hárul, munka, háztartás, gyereknevelés, esetleg újabb terhesség. Sokszor ezzel a túlhajszoltsággal magyarázzuk a panaszainkat és ezért nem fordulunk orvoshoz.

A köztudattal ellentétben nem csak a fiatalabb, hanem az idősebb korban is előfordul a vashiány minden különösebb betegség nélkül. Ilyenkor már nagyon kevés vas is elegendő, hogy megszűnjön a vashiány, a multivitaminokban található vas is megszüntetheti a vashiány okozta vérszegénységet.

Ne feledjük, hogy ha a szervezet hiányt szenved vasban, vérszegénység alakul ki. Ilyenkor aluszékonyság, fáradékonyság, „fázósság”, idegesség, dekoncentráltság, reggeli fejfájás, csökkent teljesítőképesség, sápadtság, étvágytalanság léphet fel. Csökken a szervezet ellenálló képessége, a bőr szárazzá, érzékennyé válik, a haj hullik, töredezik. Ez a fontos ásványi anyag a sejtek növekedésében és szaporodásában, az oxigén ellátásában és raktározásában is fontos szerepet játszik.

A táplálékban található vasat csak kis mértékben hasznosítja a szervezet, az élelemmel bevitt adagnak csak egyhatoda szívódik fel. Érdemes figyelembe venni az étrend összeállításánál milyen élelmiszerek tartalmaznak vasat. Legtöbb vasat: a vörös húsok, a máj, állati belsőségek, a halak, spenót, lencse, fehérbab, petrezselyem, tojássárgája, kakaó, mandula, mogyoró, mák, szójaizolátum, a búzakorpa tartalmaznak, de sok található a bárány és lóhúsban, a friss csipkebogyóban, egyes sajtfélékben

Szervezetünk sokkal jobban hasznosítja az állati, mint a növényi eredetű vasat. Jobban felszívódik a vas, ha olyan zöldségeket fogyasztunk, amelyekben C-vitamin is van. /pl. káposzta, cékla, tök, citrom stb./.

A vashiányos vérszegénység vérvétellel diagnosztizálható, célszerű legalább évente elvégeztetni, főleg a nőknek és kisgyermekeknek, így megelőzhető a félrekezelés esélye. A gyerekeknél a súlyos vashiány testi-szellemi fejlődés elégtelenségét is okozhatja!

Férfiaknál krónikus betegségek, vérző fekély, rák okozhatja a vashiányt!

Cink hatása szexuális aktivitásra

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élőszervezet számára nélkülözhetetlen. A 19.sz. közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni  és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta.. Ezt az állapotot a cinkadás javította.

Szervezetünk 2-2,5 g cinket tartalmaz. A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cink tartalma is befolyásolja. Legnagyobb része /kb. 90 %-a/ az izomzatban és a csontrendszerben található.

A cink élettani hatása szerte ágazó, több, mint 70 enzim alkotóeleme. Alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is /az inzulin két láncát kapcsolja össze/. Jelenléte fontos az immunrendszer, az idegrendszer működéséhez. Az immunrendszer sejtjei gyakran osztódó, gyorsan szaporodó sejtek, hiszen így képesek felvenni a harcot a behatoló kórokozók ellen. A sejtek osztódásához, új sejtek képződéséhez a cink megléte nélkülözhetetlen. Cinkpótlás hatására a csökkent immunfunkciók rövid időn belül helyre állnak. A központi idegrendszerben különösen az agysejtek működéséhez nélkülözhetetlen a cink. Az ingerület- átvitelben fontos szerepet játszó speciális neuronokban /idegsejtekben/ található nagyobb mennyiségben. Fontos szerepe van még a szabadgyökök közömbösítésére specializálódott enzim működésében is.

Az enyhe cinkhiányra felhívhatja a figyelmet: a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.

Súlyos cink hiány esetén: csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az íz érzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenállóképessége, hasmenés jelentkezhet, bőr és haj elváltozások figyelhetők meg. Néha magatartás változás alakul ki, és csökkenhet a tanulási képesség. Gyermekkorban a cinkhiány törpe növést eredményezhet. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás fedezheti a szervezet cinkszükségletét.

A cink mikroelem, ami azt jelenti, hogy a napi szükséglet nem éri el a 100 mg-ot.

Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej, a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra , a hüvelyesek, az olajos- magvak, a zöldségek, stb.

A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát és a tejtermékek nagy kalciumtartalma. Az anyatejből származó cink nagyobb hányada hasznosul, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből származóé.

A cink igen kevéssé, és csak az ajánlott bevitelt lényegesen meghaladó mennyiségben toxikus. Túlzott bevitel, ami pl. galvánozott vasedények használatából eredhet, rézhiányhoz, vérszegénységhez vezethet, és gyomor-bélpanaszokat okozhat.

Magnézium a fáradság és a kimerültség elűzője

Magnézium hiánya „padlóra küldheti” az embert. Ha a lecsökkent szintet csak minimálisan megemeljük, már szárnyakat kapunk. Kilábalunk a fáradtságból, nem vagyunk idegesek, jó a kedvünk és csillapíthatatlan a tenni akarásunk

A magnézium ugyanis a belső nyugalom sója. Az idegek, az izomzat működéséért felelős, elősegíti az erek megfelelő tágulását, megszervezi a sejtek oxigénellátását. Szerveink, izmaink agyunk jobban működik. A magnézium természetes altatószer is. Olyan területen, ahol az ivóvíz sok magnéziumot tartalmaz, ott kevesebb a szívinfarktus.

Naponta 400 milligramm magnéziumra van szüksége a szervezetnek. Ehhez meg kellene enni 11 banánt, vagy 1 kiló sajtot, vagy 3 tábla csokoládét. Miután ez megoldhatatlan, mindenképp be kell vennünk valamilyen magnézium készítményt

A magnézium nyomán csodás változáson megy keresztül az ember, sajnos addig a túlzott állati zsiradék fogyasztása viszont bizony alaposan legyengít.

Kalcium a csontok erősítője

A kalcium, erősíti a csontot és a fogat, késlelteti a csontritkulást. Amire a megelőzés érdekében nagy szüksége van a testünknek, nem tud mindig teljesen beépülni. A felszívódást gátolhatják bizonyos anyagok, például a szervezetben lévő négymennyiségű zsír, a túladagolt rost, vagy az oxálsav, ami megtalálható a rebarbarában, spenótban és a csokoládéban. Felnőtteknél a kávé nem engedi teljesen felszívódni.

 

Kalciumban gazdag ételek:

Tej, tejtermékek: sajtok, ezeken belül is az ementáli típusúak, a juhsajt

Olajos magvak: például a mák, a mandula, a dió, a mogyoró

A vaj, a húsok, a tojás: D-vitaminban gazdag élelmiszerek

Gyümölcsök: banán, mazsola

Zöldségek: brokkoli, karfiol, kelkáposzta, sóska, fehérrépa.