Miért is fontos a Rostban gazdag táplálkozás

Az egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen alapeleme a rostban gazdag táplálkozás.

 

De mik is azok a növényi rostok: növényi rostoknak nevezzük azokat az anyagokat amik a növények vázszerkezetét alkotják. Az elfogyasztásuk után az emberi szervezet nem képes megemészteni, ezáltal a bélcsatornán amikor keresztül áramlik alkalmas arra, hogy az ott lerakódott szennyeződéseket és zsírokat mint egy kéményseprű seprűje eltávolítsa onnan. Ilyen anyag például a növények vázszerkezetét alkotó cellulóz illetve a gombák vázszerkezetét alkotó kitin.

A mai kor emberének táplálkozása az ásványianyagok hiánya mellett legtöbbször rosthiányosnak tekinthető. Ennek oka, hogy ételeink eleve kevesebb növényi rostot tartalmaznak, ételeink a konyhatechnikai beavatkozások által túlkészítetté, azaz rostszegénnyé válnak.

Ennek tünetei enyhébb esetben csak emésztési rendellenességek, főleg székrekedés. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a rosthiányos táplálkozás tehető felelőssé például a vastagbélrák gyakoribb előfordulásában.

Miért is fontos a rostban gazdag táplálkozás? A rostok csökkentik a zsírok felszívódását a bélcsatornából, amely 10%-ot is elérhet, ezáltal hosszabb távon fogyást eredményeznek.

Az embernek a bélcsatornáját átmozgatja és a salakanyagokat és a lerakódott káros anyagokat a bélcsatornából kiürülése alatt eltávolítja a szervezetből.

Mi a titka az egészséges életmódnak és az egészséges életnek?

Mi is a titka az egészséges életnek? – tesszük fel magunknak a kérdést.

A vizsgálatra küldő orvosok mindig csak a koleszterin-szintet, vércukrot és más hasonló rémisztő értékeket ellenőriztetik, kivéve, ha valaki olyan  „értékes” ember, mint pl. Hosszú Katinka. Az ő vérükben az orvos az örömértékeket is méri: teljesítmény-paraméter, vitaminok, hormonok. Ha valami hiányzik, azonnal utána töltik. Ez lenne az öröm-medicina?!

Tehát a fiatalság csak nagyon kis részben múlik a géneken. Sokkal fontosabb, hogy örömünket leljük az életben, ellenállóak legyünk a stresszel szemben, mozogjunk és jók legyenek a vérvizsgálat eredményei. Mert csak akkor érezzük jól magunkat, ha testünknek mind az összes sejtje / hetvenbillió/ megtalálja a megfelelő táplálékát–csak ekkor vagyunk képesek testi és szellemi teljesítményre. Ha csak egyetlen összetevő is hiányzik, már problémáink vannak.

Sem a vitaminokat, sem az ásványi anyagokat nem tudja a szervezet önmagában előállítani. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe. Az ásványi anyagok számos funkciót töltenek be. Egy-egy példa: a kalcium nagyon fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak, vas nélkül a vörösvértestek nem tudnának oxigént szállítani, az izmokban a magnézium és a kálium többek között az ingerek továbbításáért felelnek, magnézium nélkül legalább 350 anyagcsere-folyamat válna lehetetlenné. A pajzsmirigy működéséhez megfelelő mennyiségű jódra van szükség. A szervezet vízháztartásának a működéséhez elengedhetetlen a nátrium és a klór.

Az élet kezdete óta, mivel minden lényeges anyag az Őstengerből származik, az élő organizmusok vízben oldott anyagokat, mint pl. ásványi anyagokat és nyomelemeket hasznosítanak. A szervezet az oldott formában előforduló ásványi anyagokat jobban képes hasznosítani, mint azokat, amelyek a gyümölcsökből vagy zöldségekből származnak. Az ásványvizekben az ásványi anyagok oldott formában vannak jelen és ennek köszönhetően így biológiai rendelkezésre állásuk kiváló.

Jó az, ha az ember tudatosan választja ki az általa fogyasztani kívánt ásványvizet. A tehéntejre allergiásak esetében pl a kalciumban gazdag ásványvíz a megfelelő, vagy a fogyókúrások esetében, akik a kalória bevitelre nagyon odafigyelnek, akiknek a szervezete gyakran ásványi anyag hiányban szenved. Vagy pl. a magnézium, melyben a termő és szántóföldek magnézium szegénysége miatt nem igazán bővelkedünk, optimálisan pótolhatjuk anélkül, hogy rendszeresen különféle tablettákat kellene szednünk.

Q10-KOENZIM (coq10, UBIKINON)

A Q10 részt vesz az élő sejtek energiaképzésében, így nemcsak az általános erőnlét megtartásában tölt be kulcs szerepet, hanem erélyes antioxidáns hatásánál fogva sok-sok betegség megelőzésére is hatással van.

A sejtek azaz az egész szervezet energiával való ellátásáért felel. Elengedhetetlen a biológiai folyamatok zavartalan működéséhez, az egészség fenntartásához.

30-35 éves korunkig a szervezet maga állítja elő a Q10 koenzimet a szükséges mennyiségben. Az öregedéssel párhuzamosan a mennyisége fokozatosan csökken, ritkán már fiatal korban is, főleg genetikai ok vagy étrendi hiba miatt, így pótlásra szorulunk belőle.

Vitaminhoz hasonló anyag, hasonlít az E-vitaminra, de még nála is erősebb antioxidáns. A Q10-koenzim tartja működésben a sejtek energia központjait, a mitokondriumokat, ahol a táplálék magas energiatartalmú „fűtőanyaggá”, adenozin-trifoszfát  (ATP) molekulává alakul át.

A Q10-koenzim hiányának jelei fáradékonyságban mutatkoznak meg, hiánya hajlamosíthat a krónikus szív és érrendszeri betegségek korai megjelenésére is. Az energia háztartás felborulása, szív és keringési elégtelenség, magas vérnyomás, más betegségek és működési rendellenességek alakulhatnak ki hiánya következtében. Már hiánynak számít az is, ha a Q10 normálisnak mondható mennyisége 25%-kal csökken.

A szívizom különféle megbetegedései (pl. cardiomyopathia) esetén éppúgy ajánlott, mint más szívbetegségekben. Szívinfarktuson átesett betegek tovább élhetnek, ha Q10-koenzimet is szednek, szedésével nő a szív munkavégző képessége, és mérhetően csökken a betegek hajlama az infarktusra.

Kutatások szerint a Q10 krónikus hiánya hajlamosít: szívelégtelenségre, koszorúér megbetegedésre és infarktus hajlamra, tehát nemcsak a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek okozhatják.

Kutatások arra utalnak, hogy erősíti az immunrendszert, védő hatása van a gyomorra és a nyombélre, elősegíti a nyombél fekély gyógyulását.

Jótékony hatásúnak tartják különféle allergiák, asztma és légúti megbetegedések, ezenkívül az agyműködés egyes rendellenességei esetén is. Hasznos lehet az öregedés folyamatának lassításában, cukorbetegségben és talán még fogínysorvadásban is.

A béta-blokkolót tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése esetén nagyobb fokú lehet a Q10 hiánya, ezért pótlása feltétlenül szükséges!

A Q10 szedés jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki.

Mára gyógyszeriparunknak sikerült kifejleszteni a szervezetünkben termelődő koenzim Q10-zel megegyező molekulákat, szedésével nem csökkentjük a saját termelődésű Q10 szintet és maradéktalanul képes felszívódni és hasznosulni, és még a megemelt adagokban sincs számottevő mellékhatása.

 

Fontos megjegyezni, hogy különböző autoimmun betegségeknél káros lehet illetve ronthat az állapotunkon, ilyen például a sclerosis multiplex. Az alkalmazása előtt mindenképpen beszéljen kezelő orvosával és vagy gyógyszerészével!

Folsav, a magzat védő vitamin

A folsav más néven a magzat védő vitamin, egy a vízben oldódó vitaminok közül, hívjuk még B9-nek vagy M vitaminnak is.

 

A legnagyobb szükséglete a várandós anyukáknak van erre a vitaminra. Ugyanis a várandósság, terhesség korai szakaszában a magzat gerincét, velőcsövének a lezárása csak ennek a vitaminnak a segítségével lehetséges.

Az alábbi esetekben is nagyon fontos még a folsav:

 

Vérszegénység

Folsav-felszívódási problémák esetén

Terhességben: a velőcső-záródási rendellenesség megelőzésére

Vesedializált betegeknél.

 

A folsav szükséglet elsődlegesen vashiányos állapotban növekszik meg!

 

A folsav szegény táplálkozás esetén az alábbi betegségek alakulhatnak ki:

 

  1. megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
  2. neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
  3. vegetatív zavarok
  4. pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység,depresszió; egyes kutatások kapcsolatot találtak a folsavhiány és az autizmus között is.

Vas, a vért és a szervezetet építő nyomelem

A vas nyomelem, vagyis szervezetünkben nagyon kis mennyiségben, nyomokban fordul elő, viszont nélküle nem képes működni a test, ezért az elhasznált, vagyis felhasznált vasat rendszeresen pótolni kell.

A vashiány ma az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon. A vashiány sok szervünket, szövetünket roncsolja. Károsodhat a hormonális rendszer, a tápcsatorna, kevésbé ellenálló a szervezet a fertőzésekkel szemben, körmünk töredezik, hajunk hullik, bőrünk nagyon száraz. A terheseknél nő a koraszülés gyakorisága, a kis súlyú csecsemők aránya, az újszülöttek halálozásának valószínűsége. A legveszélyeztetettebbek / a növekedés fokozott vasigénye miatt/ a gyerekek, /a menstruációs vérvesztés miatt/ a szülőképes korban lévő nők, a a/magzat vasszükséglete miatt/ a kismamák. Bajba kerülhet az ésszerűtlenül diétázó, a sportolást túlzásba vivő, a vegetáriánus, a szegénység vagy nemtörődömség miatt helytelenül táplálkozó és bizonyos krónikus beteg is.

Ki hinné, hogy nem a depresszió, hanem a vashiány tünetei: az alacsony teljesítőképesség, állandó fáradtságérzés, rossz közérzet, figyelmetlenség, aluszékonyság, kedvetlenség?

A vashiány és a vashiány következtében kialakuló vérszegénység főleg a nők hiánybetegsége, főleg azokat az asszonyokat sújtja, akikre talán a legnagyobb teher hárul, munka, háztartás, gyereknevelés, esetleg újabb terhesség. Sokszor ezzel a túlhajszoltsággal magyarázzuk a panaszainkat és ezért nem fordulunk orvoshoz.

A köztudattal ellentétben nem csak a fiatalabb, hanem az idősebb korban is előfordul a vashiány minden különösebb betegség nélkül. Ilyenkor már nagyon kevés vas is elegendő, hogy megszűnjön a vashiány, a multivitaminokban található vas is megszüntetheti a vashiány okozta vérszegénységet.

Ne feledjük, hogy ha a szervezet hiányt szenved vasban, vérszegénység alakul ki. Ilyenkor aluszékonyság, fáradékonyság, „fázósság”, idegesség, dekoncentráltság, reggeli fejfájás, csökkent teljesítőképesség, sápadtság, étvágytalanság léphet fel. Csökken a szervezet ellenálló képessége, a bőr szárazzá, érzékennyé válik, a haj hullik, töredezik. Ez a fontos ásványi anyag a sejtek növekedésében és szaporodásában, az oxigén ellátásában és raktározásában is fontos szerepet játszik.

A táplálékban található vasat csak kis mértékben hasznosítja a szervezet, az élelemmel bevitt adagnak csak egyhatoda szívódik fel. Érdemes figyelembe venni az étrend összeállításánál milyen élelmiszerek tartalmaznak vasat. Legtöbb vasat: a vörös húsok, a máj, állati belsőségek, a halak, spenót, lencse, fehérbab, petrezselyem, tojássárgája, kakaó, mandula, mogyoró, mák, szójaizolátum, a búzakorpa tartalmaznak, de sok található a bárány és lóhúsban, a friss csipkebogyóban, egyes sajtfélékben

Szervezetünk sokkal jobban hasznosítja az állati, mint a növényi eredetű vasat. Jobban felszívódik a vas, ha olyan zöldségeket fogyasztunk, amelyekben C-vitamin is van. /pl. káposzta, cékla, tök, citrom stb./.

A vashiányos vérszegénység vérvétellel diagnosztizálható, célszerű legalább évente elvégeztetni, főleg a nőknek és kisgyermekeknek, így megelőzhető a félrekezelés esélye. A gyerekeknél a súlyos vashiány testi-szellemi fejlődés elégtelenségét is okozhatja!

Férfiaknál krónikus betegségek, vérző fekély, rák okozhatja a vashiányt!

Króm, a fogyókúrák és a testépítés alapvető nyomeleme

A króm ásványi anyag, úgynevezett nyomelem, ami azt jelenti, hogy szervezetünkben nagyon kis mennyiségben található meg. Amelyről az 1950-es években derült ki, hogy szervezetünknek nagyon is szüksége van rá, számos funkciót lát el, pl. hozzájárul a cukornak a véráramból a sejtekbe történő szállításához is. Jelentős szerepet tölt be a vércukorszint-szabályozásában, emiatt sikeresen alkalmazható például cukorbetegek diétás kezelésének kiegészítésére. Emellett elősegíti az inzulin (vércukorszint-szabályozó) hormon termelődését és szintjének beállítását. Az inzulinnal együtt elengedhetetlen alkotórésze a szénhidrát anyagcserének, ezenkívül segít a szervezetben eljuttatni a fehérjéket oda, ahol szükség van rájuk. A krómhiány instabil vércukorszintet eredményezhet és sok tünetet válthat ki, pl.: fáradékonyság, nyugtalanság, ingerlékenység, erős sóvárgás főleg édes ételek fogyasztása iránt.

Csak a legutóbbi időszak táplálkozástudományi kutatásai mutattak rá arra, hogy a krómnak szerepe van a testsúlyszabályozásban, és szedése, megfelelő diétával és kevés mozgással kiegészítve is fogyást eredményez. Amennyiben valaki túlsúllyal küszködik és ennek hátterében túlzott szénhidrát fogyasztás áll, akkor majdnem bizonyos, hogy szervezete krómhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy hántolatlan gabonaféleségeink, a húsfélék, a sörélesztő, a tojássárgája hasznos krómforrásnak tekinthető, mégis összességében táplálkozásunk krómhiányos, mivel a króm felszívódása viszonylag alacsony hatásfokú.

Megtalálható a kukoricaolajban, sörélesztőben, vörös húsokban, a baromfikban, kagylók és a rákokban.

Másik ok, hogy a krómforrásnak tekinthető zöldségfélék természetes krómtartalma is alacsony, amely a mezőgazdaság kemizálásának, ezenkívül a krómszegény talajnak is köszönhető.

A króm, mint életfontos nyomelem nemcsak a vércukorszint- szabályozás által fejt ki pozitív hatást, hanem az utóbbi időben derült ki, hogy hatással van a vérzsírok /koleszterin/ szintjére is.

A króm felszívódása, biológiai hasznosulása, sokkal jobb rost-készítményekkel kombinálva.

Előfordul, hogy evés után hirtelen jövő álmosság tör ránk, majd rövid idő után ismét éhesek leszünk? Folyamatosan éhesek vagyunk? Ezt valószínűleg a túlzott cukor és fehérliszt fogyasztásból fakadó erős vércukor ingadozás okozza. A króm erősíti az inzulinhatást, serkenti a cukoranyagcserét és folyamatosan stabilizálja a vércukorszintet. Hatásosan csökkenti a testzsírt és egyben növeli az izomtömeget is.

Az inulin króm nélkül nem képes kifejteni megfelelő hatást a szénhidrát-anyagcserében.

Tehát a króm erősíti az inzulin hatást, serkenti a cukoranyagcserét, folyamatosan szabályozza a vércukorszintet, stabilizálja az energia-háztartást. Jó hatással van az anyagcsere folyamatokra, azaz hozzájárul az aminosavak beépüléséhez, gyorsítja a fehérjeszintézist. Ennek következtében a szervezet gyorsabban regenerálódik, nő a teherbírása és a teljesítőképessége.

A sportolók, különösen a testépítők előnyösen alkalmazhatják a testzsír csökkentésére és az izomtömeg növelésére. Az aktív sporttevékenység után és az öregedési folyamattal párhuzamosan csökken a króm mennyisége a szervezetben.

Az élelmiszerek feldolgozása során a króm 80%-a „eltűnik” az élelmiszerekből.

Fokozódhatnak a krómhiányos állapotok azoknál, akik sok egyszerű cukrot pl. finomított kristálycukrot vagy szőlőcukrot fogyasztanak.

A króm pótlására a legalkalmasabb a biológiailag legaktívabb forma, a krómpikolinát, érdemes bevenni étkezés előtt kb. fél órával.

A kutatók szerint a 2-es típusú diabeteszeseknek jót tesz a szerveskróm-tartalmú étrend-kiegészítő szedése, mivel javítja az inzulin funkcióját, azaz befolyással van a cukoranyagcserére. Így a krómadagolás a vércukorszint stabilizálása révén a cukorbetegeknek, különösen a kezdeti szakaszban nagyon hasznos lehet, de nem helyettesíti az inzulin vagy az antidiabetikumok adagolását.  Ha a cukorbeteg krómot is szed szükség lehet a vércukorszint gyakoribb ellenőrzésére, azonban a króm szedése mellett sem szabad megfeledkezni az előírt diétáról.

Sportolóknál a króm szedése csökkenti a testzsír mennyiségét, és közben fokozza az izomtömeget.

Mangán az enzimek önindítókulcsa

A mangán sok enzim működésének beindításához nélkülözhetetlen, más enzimeknek pedig a létrehozásához szükséges ásványi anyag.

Ilyen enzim a szuperoxid-diszmutáz is, amely a káros szabad gyökök felbontásával megelőzi a szívinfarktust és bizonyos típusú rákos folyamatok kialakulását.

Mangánra van szükség a fehérjedús táplálékok hasznosításához, ezenkívül a nemi hormonok termeléséhez is. Szerepet játszik az idegek zavartalan működésének fenntartásában, az ízületek síkosításában, az egészséges csontozat kifejlődésében, ezenkívül az anyagcsere sebességét szabályozó pajzsmirigyhormonok előállításában.

Segíthet  visszatérő szédülések leküzdésében, illetve a koncentráló és emlékező képesség javításában

Cink hatása szexuális aktivitásra

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.

Ma már a cinkről is tudjuk, hogy minden élőszervezet számára nélkülözhetetlen. A 19.sz. közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni  és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta.. Ezt az állapotot a cinkadás javította.

Szervezetünk 2-2,5 g cinket tartalmaz. A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cink tartalma is befolyásolja. Legnagyobb része /kb. 90 %-a/ az izomzatban és a csontrendszerben található.

A cink élettani hatása szerte ágazó, több, mint 70 enzim alkotóeleme. Alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is /az inzulin két láncát kapcsolja össze/. Jelenléte fontos az immunrendszer, az idegrendszer működéséhez. Az immunrendszer sejtjei gyakran osztódó, gyorsan szaporodó sejtek, hiszen így képesek felvenni a harcot a behatoló kórokozók ellen. A sejtek osztódásához, új sejtek képződéséhez a cink megléte nélkülözhetetlen. Cinkpótlás hatására a csökkent immunfunkciók rövid időn belül helyre állnak. A központi idegrendszerben különösen az agysejtek működéséhez nélkülözhetetlen a cink. Az ingerület- átvitelben fontos szerepet játszó speciális neuronokban /idegsejtekben/ található nagyobb mennyiségben. Fontos szerepe van még a szabadgyökök közömbösítésére specializálódott enzim működésében is.

Az enyhe cinkhiányra felhívhatja a figyelmet: a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.

Súlyos cink hiány esetén: csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az íz érzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenállóképessége, hasmenés jelentkezhet, bőr és haj elváltozások figyelhetők meg. Néha magatartás változás alakul ki, és csökkenhet a tanulási képesség. Gyermekkorban a cinkhiány törpe növést eredményezhet. Kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás fedezheti a szervezet cinkszükségletét.

A cink mikroelem, ami azt jelenti, hogy a napi szükséglet nem éri el a 100 mg-ot.

Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej, a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra , a hüvelyesek, az olajos- magvak, a zöldségek, stb.

A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát és a tejtermékek nagy kalciumtartalma. Az anyatejből származó cink nagyobb hányada hasznosul, mint a tehéntejből vagy a tápszerekből származóé.

A cink igen kevéssé, és csak az ajánlott bevitelt lényegesen meghaladó mennyiségben toxikus. Túlzott bevitel, ami pl. galvánozott vasedények használatából eredhet, rézhiányhoz, vérszegénységhez vezethet, és gyomor-bélpanaszokat okozhat.

Magnézium a fáradság és a kimerültség elűzője

Magnézium hiánya „padlóra küldheti” az embert. Ha a lecsökkent szintet csak minimálisan megemeljük, már szárnyakat kapunk. Kilábalunk a fáradtságból, nem vagyunk idegesek, jó a kedvünk és csillapíthatatlan a tenni akarásunk

A magnézium ugyanis a belső nyugalom sója. Az idegek, az izomzat működéséért felelős, elősegíti az erek megfelelő tágulását, megszervezi a sejtek oxigénellátását. Szerveink, izmaink agyunk jobban működik. A magnézium természetes altatószer is. Olyan területen, ahol az ivóvíz sok magnéziumot tartalmaz, ott kevesebb a szívinfarktus.

Naponta 400 milligramm magnéziumra van szüksége a szervezetnek. Ehhez meg kellene enni 11 banánt, vagy 1 kiló sajtot, vagy 3 tábla csokoládét. Miután ez megoldhatatlan, mindenképp be kell vennünk valamilyen magnézium készítményt

A magnézium nyomán csodás változáson megy keresztül az ember, sajnos addig a túlzott állati zsiradék fogyasztása viszont bizony alaposan legyengít.

Kalcium a csontok erősítője

A kalcium, erősíti a csontot és a fogat, késlelteti a csontritkulást. Amire a megelőzés érdekében nagy szüksége van a testünknek, nem tud mindig teljesen beépülni. A felszívódást gátolhatják bizonyos anyagok, például a szervezetben lévő négymennyiségű zsír, a túladagolt rost, vagy az oxálsav, ami megtalálható a rebarbarában, spenótban és a csokoládéban. Felnőtteknél a kávé nem engedi teljesen felszívódni.

 

Kalciumban gazdag ételek:

Tej, tejtermékek: sajtok, ezeken belül is az ementáli típusúak, a juhsajt

Olajos magvak: például a mák, a mandula, a dió, a mogyoró

A vaj, a húsok, a tojás: D-vitaminban gazdag élelmiszerek

Gyümölcsök: banán, mazsola

Zöldségek: brokkoli, karfiol, kelkáposzta, sóska, fehérrépa.