Omega 3 és 6, az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen zsírsavak

A közismert esszenciális tápanyagok mellett létezek olyan, kevéssé ismert, de ugyancsak létfontosságú anyagok, amiket csak külső forrásból tudunk pótolni. Ilyenek az omega-3 telítetlen zsírsavak is, amik természetes formában hozzáférhetők a hideg tengeri halakban, és azok zsírjából kivonva.

A többszörösen telítetlen zsírsavak hiánya egész sor betegség kialakulásáért felelős, mint pl. a szív és érrendszeri betegségek, magas koleszterinszint kialakulása, egyes idegrendszeri megbetegedések /pl. Alzheimer kór, depresszió/, kisgyermekek diszlexiája, pikkelysömör, ekcéma, ízületi gyulladás.

Az omega-3 zsírsavaknak a szív és érrendszeri megbetegedések megelőzésében játszott kedvezőszerepe különféle hatásokon keresztül érvényesül.

Ilyenek többek között a koleszterin és a triglicerid-csökkentő hatás.

Az omega-3 zsírsavakból képződő bioaktív anyagok befolyásolják:

  • a gyulladásos folyamatokat
  • a véralvadást
  • az érfal tónusát.

A bioaktív anyagok ezenkívül gyulladáscsökkentő, antithrombotikus, véralvadást csökkentő, vér-viszkozitást növelő, valamint az érbelhártyát védő hatásúak. Mérséklik az étkezést követő vérzsírszint emelkedést is.

Az érelmeszesedés megelőzését halolaj készítményekkel sok jól alátámasztott laboratóriumi és klinikai vizsgálat igazolja szerte a világon. Két fő komponensük, az EPA és a DHA egymásba átalakulni képes vegyületek, melyek csökkentik a vérlemezkék összetapadási hajlamát, meghosszabbítják a véralvadási időt, elősegítik az érfal tágulását, és így csökkentik a magas vérnyomást, ezenkívül a vér triglicerid szintjét. Ezek a tényezők együttesen jelentik a védelmet a szívinfarktus és a trombózis veszélyével szemben.

A többszörösen telítetlen zsírsavak közül a növényi eredetű omega-6 zsírsavakat a főzéshez használt olajokkal és margarinokkal sokan már megfelelő mennyiségben fogyasztják. Ugyanilyen fontos azonban ezek egyensúlya az omega-3 zsírsavakkal. Tehát aki már áttért az állati zsiradékról a növényi olajokra, de nem fogyaszt kellő mennyiségben halat, megbontja az egyensúlyt, ezért nem mondhat le a halolaj készítmények fogyasztásáról. Az édesvízi halak olaja, sajnos nem tartalmaz megfelelő koncentrációban omega-3 zsírsavakat.

Ugyanez érvényes, ha valaki bármely szív és érrendszeri rizikócsoportba tartozik, pl. túlsúlyos, magas vérnyomás betegségben szenved, illetve fogamzásgátlót vagy más gyógyszert szed, ami  trombózis kialakulására hajlamosít.

Ezért fontos tudni, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint a magyar nők EPA és DHA ellátottsága elégtelen.

Spirulina, a fehérjedús táptananyag forrás

A világon létező táplálékok között a Spirulina kékeszöld alga rendelkezik a legmagasabb természetes fehérje tartalommal.

Míg a tojás 13%, a sertéshús 17%, a csirke és marhahús 21%, a sajt pedig 26% fehérjét tartalmaz, addig ugyanez az érték a Spirulina esetében 68%, ami ráadásul növényi eredetű fehérje és ezért jóval könnyebben emészthető! Az extra magas fehérje tartalmán túl jelentős mennyiségben található benne B12 vitamin, Bétakarotin /tízszer több, mint a sárgarépában/ ezenkívül ásványi anyagok, nyomelemek és telítetlen zsírsavak.

Mindezeknek köszönhetően a Spirulina nagymértékben serkenti a sejtépítést, fokozza a regenerálódást, javítja a bőr rugalmasságát, segíti a vérképzést, lassítja az érelmeszesedést és erősíti az immunrendszert. Magas rost tartalma révén javítja az anyagcserét. Mivel a Spirulina bázikus hatású, így csökkenteni képes a szervezet esetleges savasságát, ami betegségek fellépésekor jellemző. Rendkívül magas tápanyagtartalma miatt kiválón alkalmazható fogyókúra vagy salaktalanítás idején. Ha a Spirulinát étkezés előtt félórával fogyasztjuk, a magas fehérjetartalom miatt jóllakottságérzet alakul ki,ami segít csökkenteni a napi felesleges kalória bevitelt.

Az ókori görög mitológia szerint a szépség és a szerelem istennője, Aphrodité egyedülálló szépségét, csillogó haját és ragyogóan selymes bőrét a tengervíznek és a benne rejlő kincseknek: a tengeri sónak, az iszapnak és az algáknak köszönhette. Azokon a helyeken, ahol rendszeres algafogyasztók élnek, az emberek kitűnő egészségnek örvendenek, és közülük kerülnek ki a hosszú élet rekorderei is. Földünkön ma 25 ezernél is több algafajta él: sós vízben fordulnak elő, vagy édesvíziek, más fajták a talajban, a növényeken vagy a sziklákon honosak. A több méter hosszú, tengerekben élő makro algáktól a csak mikroszkóppal látható egysejtűekig terjed a fajta gazdagsága. Ilyen mikro alga a Földünk legősibb élőlényei közé tartozó, spirál formájú kékes-zöld színű Spirulina Platensis is.

Fehérje az emberi szervezet legfontosabb alapköve

A fehérje az az építőkő, amelyből az élet, a jókedv és a teljesítmény áll. Az alacsony fehérje szint / mondjuk 6-7 gramm egy deci vérben / azt jelenti, hogy csak félgőzzel működünk. Ennek az a következménye, hogy instabil lesz a csontrendszer, gyenge lesz az izomzat, rossz lesz az immunrendszer, a labilis pszichéről és a kövérségről már nem is beszélve.

Az élet győztesei azok az emberek, akiknek magas a fehérje szintjük.

A fehérje létszükséglet az ember táplálékában, de nem maga a fehérje, hanem az építőkövei, az aminosavak kellenek. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, 22 féle aminosav létezik, ezek egyike a kéntartalmú L-cisztein. Magas kéntartalma révén segít közömbösíteni az anyagcsere folyamat káros melléktermékeit, a szabad gyököket, vagyis antioxidánsként védi és egészséges állapotban tartja a sejteket. A különféle sugárzások káros hatásaitól is óvja a sejteket. Erősíti a májat és az agyat a dohányzás okozta ártalmakkal és az alkoholfogyasztás ártalmaival szemben. Hozzájárul a felesleges testzsír lebontásához, az izomtömeg gyarapodásához. Eltávolítja a nyálkát a légzőszervekből. Különösen előnyös légzőszervi betegségek, hörghurut, arcüreggyulladás, stb. esetén, hisz elfolyósítja, feloldja a letapadt nyálkát, váladékot. Növeli a fehérvérsejtek aktivitását, tehát az immunrendszer hatékonyságát. Hasznos a máj méregtelenítő hatásának fokozásában és enyhíti az ízületek körüli gyulladásokat. Segít a bőr regenerálódásában, az új bőr képződésében. Sportolók számára különösen fontos, mert a belőle képződő anyag óvja az izmokat. /500 mg-os kapszula formájában kapható L-cisztein néven/.

A fehérjék részt vesznek az enzimek és hormonok felépítésében, szinte minden élet jelenségben meghatározó szerepet töltenek be. A bevitt táplálékban alkotórészként  kb. 20 aminosav található, amiből a szervezet létrehozza saját fehérjéit. Vannak viszont eszenciális aminosavak, amiket a szervezet nem képes előállítani, tehát teljes mértékben a bevitt élelmiszerekből, táplálék kiegészítőkből kell biztosítani a szükséges mennyiséget. A fehérje szükséglet és annak minősége az életkortól függően alakul. A csecsemőkori 1,6g/testsúlykg/ naptól később lecsökken 0,7g/testsúlykg/nap értékig, amit természetesen különböző tényezők /pl. terhesség/ is befolyásolnak. Viszont a túl sok fehérje bevitelnél a szervezet ilyenkor szabályosan lefárad, hisz a fehérjét igen magas energia igénnyel bontja. A haj szerkezeti felépítésében 98 %-ban fehérjék /aminosavak vesznek részt, így a haj állapota hűen tükrözi az elfogyasztott fehérje minőségét és mennyiségét. A rendszeres túlzott fehérje bevitel roncsolhatja a hajat. A vesék pufferolják a savas vegyületeket kalciummal, még mielőtt azok a vizelettel kiválasztódnának, amit a szervezet a hajból is pótol. Ugyanakkor, ha a magas fehérje bevitel még magas zsírtartalommal is párosul, igencsak megnő a hajhullás esélye.

Mivel az ún. eszenciális aminosavakat /pl. cisztin, metionin/ tartalmazó komplett fehérjékre van szüksége a hajunknak, a nem megfelelő táplálkozás /vegán vagy vegetáriánus étrend, éhezés fogyókúra/ elégtelen fehérje forrásnak bizonyul, ilyenkor a haj szerkezete roncsolódik, illetve az új hajszálak már eleve hiányos felépítésűek, rövidebb a növekedési és nyugvó szakasz, és felgyorsul a hanyatló szakasz a hajszálak életében. Ez fokozott hajhulláshoz vezet, nem ritka a napi 200-300 hajszál elvesztése sem, és késik a megfelelő minőségű utánpótlás.

A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje bevitelt ún. táplálkozási anamnézis felállítása után lehet optimálisan beállítani.

Hogyan emelhetjük a szervezetünk fehérje szintjét ? — hát  ahhoz 4 óránként meg kell ennünk egy adag sovány halat, szárnyast, sovány túrót, tatárhúst, vagy valamilyen hüvelyest.

Így a szervezet minden létfontosságú aminosavhoz hozzá jutna, vagyis azokhoz a fehérjékhez, amelyeket maga nem tudna megtermelni.

Aki képtelen négy óránként „eszegetni”, az mixeljen magának egy-egy fehérje koktélt. Az a fontos, hogy zsír nélküli fehérje legyen!, mert már a minimális zsírmennyiség is elegendő ahhoz, hogy lefékezze a szervezet fehérje felvételét.